Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - I. közl. 105

108 Л MAOYAR-CSETI CONFOEDERATIO (Frigyes) Norinbergába lévén, az imperialis koronát occupálja császártúl és nemsokára fog az impérium is renuncialni neki. Immár semmi dologban hátramaradás itten nem leszen.« ') Ferdinándnak diplomacziája ellensúlyozni igyekezett a protestáns hatalmak szövetségét. III. Zsigmond lengyel király 1619. októberben felhatalmazta Ferdinánd követét Althan Adolf grófot arra, hogy Lengyelország határszélein, különösen pedig a Szepességen hadakat gyűjthessen és alárendeltjei által is gyűjtethessen s támogatásukra felszólította országa tisztviselőit.2) Különösen a portát akarjaFeldinánd elvonni a Bethlennel való szövetségtől. Bethlennek buzgó szövetségese Daniad Mohammed pasa nagyvezér megbukott, s a helyébe kinevezett Ali, valamint a budai vezér elvakíttattak Ferdinándnak fényes ajánlatai által. 3) Bethlen márcz. 20-án írja Thurzó Szaniszlónak : »Igen bizonyosan informálnak bennünket az fényes portáról, hogy Yáczot, Veszprémet, Tatát császár nevével a töröknek ígérték, az ott benn való legátus 100,000 aranyat igért, eddig adtanak 20,000 tallért, Starczert 22 februarii akarták expedialni, ha az mi oratoraink nem obviálhattak expeditiójának stb.« — Ferdinándnak pártja annyira megerősödött a portán, hogy Bethlennek követeit : Balassi Pétert és Korlát Istvánt a szultán el sem fogadta, a budai vezér pedig a követek támogatására küldött Illyei Jánost hosszabb időn át Budán visszatartóztatta. Bethlen a budai pasának háromezer forintot és szép ezüst kupákat küldött s tízezer forintot igért neki, »csak legyen igaz jóakarattal ügyéhez és informálja igazán a portát idevaló állapotok felől«, De a pasa »mindkét felől akart vonni« s Ferdinándtól Váczot remélte megkapni.4) Ily körülmények közt Bethlen a portától nem remélhetvén segélyt, a pozsonyi országgyűlés akarata ellenére kénytelen volt elhalasztani magyar királylyá koronáztatását, »melyet — mint írja — oly könnyen vihettünk volna véghez, mint egy falat kenyeret megehetünk.« A csehekkel és más szövetségeseivel sem léphetett végleges megállapodásra. Be kellett tehát érnie azzal, 1) Századok 1881. V. f. 432-. 2) Tört. Tár 1881 évf. II. füz. 329. • 3) Szilágyi: Bethlen Gr. politikai levelei 183. old. 4) Török-magyarkori történ, emlékek III. 206.