Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 95

TÁÚCZA. 97 Ebenhöch befejezi a győri egyházi szerelvények lajstromát ; a rövid közleményekben két középkori pluviale van ismertetve s rajzban is bemutatva • le van írva a nürnbergi nemzetközi kiállítás. Yégül vegyesek vannak s kitűnően szerkesztett név- és tárgymutató. Örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy a folyóirat ez évtől kezdve önállóan fog megjelenni a Tájékozótól elválva. Előfizetési ára egy évre 4 frt. — A CORRESPOXDENZBLATT deczemberi számában Reissenberyer adalékokkal járul az erdélyi szobrászok, ötvösök s pecsétmetszők sorozatához ; Bolté (Berlinből) Gravius iskolai színmüvét ismerteti ; az irodalmi rovatban Müller erdélyi munkái vannak ismertetve, melyeket ez német nyelven a múlt évben második kiadásban tett közzé. — A KERESZTÉNY MAGVKTÖ 6-ik füzetében Boros György folytatja becses czikksorozatát »az unitárius irodalom XVI-ik századbeli termékei,« tüzetesen ismertetve a consensus ministrorumot, Hunyadi Basilius, Sommer, Deudrich, Bogáthi, Fazekas, Heltai, Enyedi, Karády stb. munkáit, szóval egy századnegyed igen gazdag és mozgalmas irodalmát. — Az Egyháztörténeti Adatokban Dávid Ferencz válóperéhez Benczédi Gergely közöl egy nagybecsű adalékot. — A MAGYAR PROTESTÁNS FIGYELŐ nov.-decz. kettős füzete a sárospataki egyház és iskola történetéhez közöl néhány levelet öreg Rákóczy György idejéből. — A »BUDAPESTI SZEMLE« januári füzetében közli Angyal Dávid »I. Lipót kormánya és Magyarország« czímü történetírói criticával és nagy műgonddal írt tanúlmányát, mely Társúlatunk októberi ülésében a hallgatók nagy érdekeltsége mellett olvastatott fel. »Kakas István utazása Persiában« czím alatt a Tectander által az »Iter persicum«-ról (tulajdonkép Kakas átázásáról) készített jelentés ügyes kivonatát közli. Ez a Kakas érdekes egyéniség volt. Báthory Zsigmond többször kiildé követségekbe a lengyel királyhoz, Rudolf császárhoz, Angliába a királynéhoz ; általában megérdemelte volna, hogy bevezetésül legalább annyi életrajzi adatot állítottak volna össze róla, a mennyit a nyomtatott forrásokban fel lehetett volna találni. E füzetben válaszol —k. azon néhány sornyi észrevételre, melyet a Történelmi Bizottságról tett és nem indokolt támadását kisértük. Mert tudni kell, hogy e czikkben —k. megtámadta a Fontes Domestici IY-ik kötetét s megpróbálta támadását indokolni. Feleljen erre Mátyás Flórián : hisszük, nem is fog adós maradni. De ugyanakkor megtámadta a Történelmi Bizottságot is, azt mondván róla szórúl-szóra : »mintha csak lehetetlen volna, hogy Akadémiánk Történelmi Bizottságának valamely editiója megüsse a mértéket . . . .« Ez annyit tesz, hogy a Történelmi Bizottságnak semmiféle editiója sem üti meg a mértéket. Ezt a drákói ítéletet pedig semmivel sem indokolta. Válaszában még többre megy, azt mondván, hogy ő, már mint —k. úr, »a lényegesnek és lényegtelennek egyaránt való fölkapását« akarta megróni, s azt óhajtja, hogy úgy »a munka, mint az editi<.« álljon a tudomány színvonalán. S megjegyzendő, hogy — mint SZÁZADOK. 18SC. I. FÜZET. 7