Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adalékok az esztergomi aranybulla-másolat provenientiájához

KÜLÖNFÉLÉK. Ii 349 ADALÉK AZ ESZTERGOMI ARANYBULLA-MÁSOLAT PROYENIENTIÁJÁHOZ. Hogy II. Endre király kiváltságlevelének az az egyetlen példánya, mely az esztergomi primási levéltárban őriztetik, volta­képen nem az aranybulla hét példányának egyike, hanem a bullá­nak a magyar püspöki káráltál 1318-ban kiadott hiteles máso­lata, illetőleg átirata : Knauz Nándor kétséget kizárólag bebizo­nyította. ') A nagyfontosságú okiratnak, mint az aranybulla eddig ismert legrégibb átiratának, becse azonban megvan s mindaddig meglesz, míg valamely kedvező véletlen a lappangó eredeti példá­nyok egyikére nem vezet.2) Azt, hogy miként s mikor került a kérdéses okmány a pri­mási levéltárba, önként érthetőleg senki sem vizsgálta azok közű], kik e példányról értekeztek, természetesnek tartván valamennyi, bogy e példány más, mint az esztergomi érsek külön példánya nem lehetett, s hogy ehhez képest őriztetik illető helyén, aprima­tialis levéltárban. Pedig a dolog nem áll így, mint a következőkből láthatni. Alkalmam levén ugyanis a gróf Kornis család levéltárának egy részét 1862—63-ban átkutatni, azt t. i., mely a családi levél­tár zöméből, kiszakítva egy felében gróf Kornis Ádám -, más felé­ben pedig gról Kornis Károlynál állt rendezetlen állapotban, — az előbb említettnél levő félben a többi között gróf Barkóczy Eerencz, esztergomi érseknek (1761—1765.) gróf Kornis Antal erdélyi főkormányszéki tanácsos özvegye, gróf Petki Anna-Máriához intézett következő két eredeti levelére akadtam : I. »Méltóságos grófné, kedves húgomasszony ! 3 ) Valamint szíves üdvözléseit, melyekkel most közelebb mult szent napok alkalmatossággal rólam megemlékezni tetszett Kegyelmednek, köszönettel fogadom ; úgy viszont óhajtom, hogy az halálon győzedel­»Az aranybulla« czímü értekezésében. L. Magyar Történelmi Tár X. k. 205 — 218. 1. 2) A vatieáni magyar kutatók szerencsés kezétől sokat lehet e tekintetben is remélenünk. 3) Ugy e > valamint a következő levél megszólításában Ttnéném­asxzony« állt eredetileg, de a tisztességtudó érsek utólag mindkét helyütt > húgomasszony « - nyal helyettesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom