Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

TÁRCZA. 185 jSzalhmáry Károly, (P.) Régi magyar tűzhely. Vasáru. Újság i5. az. rajzzal. Szilágyi Sándor. Egy asszony-merénylő a XVII-ik századból. (Történeti rajz.) Magyar-Bazár 1. sz. Szinnyei József, id. Magyar tudományos Repertórium. I. osztály. Történelem és segédtudományai. I. kötet. Hirlapok 1731 —1880. 1. rész. Bp. 1885.« Ism. Acsády Igndcz. P. Napló 19. sz. Vasárnapi Újság 3. sz. Főv. L. 8. sz. Neues P. Journal 17. sz. Egyetértés 25. sz. Nemzet 11. sz. Pozsonyvidéki Lapok 12. sz. — Arad és Vidéke 24. sz. Náményi T. Lajos. — Szegedi Napló 25. sz. Tomory Pál és Kisfaludy Károly. I. . . . c. M. Állam 27. sz. Zsatkovics Kálmán. A munkáes-egyházmegyei görög szertartású papság anyagi s szellemi helyzete a XVIII-ik század végéig. Munkács 1. és köv. sz. IRODALMI SZEMLE. — RÁTH MÓR gazdag »történelmi könyvtárát«, mely már eddigelé is sok nagybecsű munkával gazdagítá irodalmunkat, újabban ismét derék munkával szaporítá. Egyikben Thaly Kálmán, a Rákóczi-kor avatott ismerője, egy kötetben kiadta szétszórva megjelent tanúlmányait, melyek az említett korszak müvelödésitörténetére vonatkoznak. Megszoktuk már a lelkes hangot, melyen Thaly bálványozott hőse korszakán hevül, s mely munkálkodásának minden során elömlik, s minthogy egyik más rovatunkban tüzetesen ismertetjük, itt csak felemlítésre szorítkozunk. A másik: Bozóky Alajos »Római világ«-a, mely csakúgy mint az első ízléses, csínos kiállításban látott világot, bizonyságául annak, hogy a kiadó költséget nem kiméit, csakhogy a szemnek is tetsző alakban bocsássa az olvasni szerető közönség elé e hézagpótló munkákat. Bozóky Alajos »Római világ« czímu munkája a császárság fénykorából, majdnem kétezer évvel varázsol bennünket a múlt időkbe vissza. Az első Caesartól, Augustustól kezdve kétszáz év műveltség történetét tárja elénk. Egyes fejezeteiben hü képét igyekszik adni a római világbirodalom legnagyobb hatalmának, s legnagyobb fényének idejéből. Az első fejezet magával a birodalom szívével — Rómával — ismertet meg, s úgy találjuk, hogy az akkori világváros, mely országokat döntött meg, népeket vetett rabszolgaságra, a mai világvárosoktól alig különbözik valamiben. Műremekekben nem szűkölködik Utezái rondák, keskenyek. Lakói, akár csak Londoné, gazdagok, koldúsok egyaránt, kik szeretik a mulatságot. A folytonos zsivajnak se hossza se vége. A következő fejezetek úgyszólva Róma családi életét rajzolják a császártól kezdve az utolsó rabszolgáig. Az udvar feslett szokásai, erkölcsei uralkodnak mindenütt. A császári ház hivatalnokai, kik többnyire szabadosokból emelkedtek hatalomra, buják és fényűzők. Ezekhez járúlnak a császárok »barátjai,« a kegyvadászók és haszonlesők egész serege