Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adalékok az esztergomi aranybulla-másolat provenientiájához

378 TÁllCZA. pán, Nádascl nemzetség neveken kivül újakkal is találkozunk. Ezen ős nemzetségi nevek : Haraszt, Zyl, Zabo, Sartimanueze. Az említetteken kivül a Horváth által is ismert Rátholt, Herman, Botta jövevény-nemzetség nevek is előfordulnak az Anjoukori okmánytár ezen kötetében. Mind megbecsülhetetlen adatok ezek, s legtöbbnyire az országos levéltárból, a muzeumból és egy pár család itt elhelyezett levéltárából gyűjtettek össze. Az országos intézetek oklevél-kincsei nem kallódnak, nem kallódhatnak el. De az országban számtalan család levéltárát, leveles ládáját pusztúlás fenyegeti. Ezeknek kincseit a nemzet s a tudományszámára megmenteni : kell, hogy tudományos akadémiánk feladatát képezze. Csak alkalmat, módot kell nyújtani rá. A várt eredmény nem maradhat el. B. S. POLYÓÍEATOK SZEMLÉJE. — A TURUL harmadik évfolyamának első füzetét egy, már régóta hallgató történet-búvár czikke nyitja meg. Az Árpádkori Okirattár szerkesztője, Kubinyi Ferencz értekezik »A Nishoray Vidffyek czímeres leveléről és nemzedékrendjéről« s közli Mohoray Yid nemes levelének czímerét színes fénynyomatban, ki a Vidfify családnak alapítója volt. Következik Szendrey czikke Miskolez város czimeréről, számos képpel és pecsétrajzzal illustrálva. Szerinte Miskolez város czímere Zsigmond király arczképéből származott. Hogy azonban Zsigmond királynak leghitelesebb arczképe a nürnbergi városházán, helyesebbea a Germanisches Muzeumban őrzött arczképe volna, ehhez sok szó fér ; alighanem hitelesebb a görlitzi, melynek photographiai hasonmását a történelmi társúlat bírja. Gróf Lázár Miklós a Kelneki-család nemzedékrendjét állítá össze, forrástanúlmányok alapján, nagy szorgalommal. Következik Pósta Béla czikke : »Egy pár szó a magyar czímer kérdéséhez« czím alatt, mely e társúlat egyik gyűlésében fel is olvastatott. Némethy Lajos a Németliy-családok genealógiájához közöl érdekes és gonddal összegyűjtött adatokat. Tagáuyi folytatja a nemesi oklevelek jegyzékét, melyek az országos levéltárban őriztetnek. Szádeczky Lajos a Károlyi codexet ismerteti. A »Vegyesek« rovatában Csergheö Géza egy XVII-ik századi magyar czímeres könyvet ismertet, egy tábla czímer kíséretében. Wertner Mór a genealógiai tanúlmányok műveléséről értekezik. A »Tárczá«-ban érdekes apróságok vannak közölve. — Az EGYHÁZMŰVÉSZETI LAP márcziusi füzete megkezdi Ipolyi Arnold nagyszabású beszédének közlését, melyet a képzőművészeti társúlatban tartott. Bogisich Mihály a régi templomi énekekről értekezik. Némethy Lajos folytatja értekezését a Il-ik József császár idejében alkotott egyházi énekekről. A füzetet apró közlések zárják be. — A HAZÁNK Ill ik füzetében Károlyi Sándor arczképe van közölve. Puky Miklós »Komáromi emlékeim« czím alatt érdekes adatokat közöl