Századok – 1885

I. Értekezések - SZ. S.: Bethlen Gábor ifjúságából

TÁRCZA. 91 befejezi, több érdekes adatot közölvén. Dr. Lázár Miklós, Járai Péter alvajdáról genealógiai értekezést közöl. B. Nyári Albert »Krisztalóczi Tarkasis Józsa czímeré«-ről egy érdekes czimerviselési oklevelet coinmental. Tarjányi Károly az orsz. levéltárban őrzött és feljegyzett nemesi oklevelek jegyzékéből az I — K. betűket közli (Ibrányi — Zilaliy Kiss). A könyvismertetés rovatában Horvát Árpád oklevéltani jegyzeteit Sz. I. és Greszner Adressenbuehját Csergő Géza ismertetik. A »Vegyesek« közt Majláth Béla, Szilágyi Sándor közölnek adatokat. A Táreza ügyesen van összeállítva. — A FIGYELŐ deczemberi füzetének első ezikke Fogarasi Fapp .1 ózsef emlékének van szentelve. О volt az első protestáns ember, kit a pesti egyetemhez tanárnak hívtak meg. Természetesen, az uralkodó, ki ezt tette, József császár volt. A kinevezés okirata 17 84. október 11-én kelt, de ez a még 40 éves fiatal embert kórágyon találta: deczember 17-én meghalt. Svájczban, Németországon és Németalföldön végezte az egyetemi tanfolyamokat. Harmincz éves korában az utrechti zsinaton professorrá és pappá avattatott fel, miután már két év előtt megnyerte a Hessingi académiától a 30 aranyat nyomó érmet. Ettölfogva egymásra nyerte a külföldi académiáktól : a leydeuitöl, a berlinitől, haarlemitől stb. pályamüveivel a nagy jutalmakat, számszerint tizenegyet. Hazájába térvén, előbb szászvárosi pap, utóbb marosvásárhelyi professor volt. Ez utóbbi városban halt meg és temettetett el. Korának kétségtelenül egyik elismert tudósa volt, kinek, ha úgy szólva, pályája kezdetén nem következik be halála, még féuyes jövő várt volna. Konez, bár röviden, de sok új adatot felhozva, megírta biographiáját. Valóban jól tette, hogy megújította emlékezetét. Tudományos életünk azon munkásai közé tartozik, kiknek nevét mindig tisztelettel fogják említeni. — Kulcsár Endre az Ossián tordítójának s Arad megye monographusának, érdekes önéletíratát közli, melyet az egy távoli rokonának küldött meg. Csaplár folytatja Révai életét: e közleménye a »planum«-ot ösmerteti, azaz egy felállítandó magyar túdós társaság tervét. Abafi : Kdes Gergely és fia János életéhez közöl adatokat. A következő czikk Fabó Andrásnak egy hátra hagyott munkája : »Adalékok Zwittingerlicz,« mely igen sok becses irdalomtörténeti adatot foglal magában. A füzetet Jósika néhány Szemeréhez írt levele s Szinnyei »Repertóriuma« zárja be. — A »HAZÁNK« deczemberi füzetében Jancsó Benedek Kölcsey megyei tisztviselőse'ge rajzát közli, érdekes adalékúl életéhez. Szokoly Viktor Kossuthnak a világosi catastropha után írt végrendeletét mutatja be, melylyel gyermekei gyámjává, ha egészen árván maradnának Guyont nevezte ki. Kiválóan érdekes Melczer István közlése az 1836-iki országgyűlés történetéhez Mayláth Antal életéből, midőn e kiváló államférfi az országgyűlés tervbevett feloszlatását meggátolta. Iványi István folytatja a tiszai határőrvidék keletkezésének történetét. Szinnyei közli komáromi naplójából az 1849-iki márcziusi eseményeket, melyek e válsá-