Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - I. közl.
11 II. ULÁSZLÓ April 4-ikén, virágvasárnap.]át fényesen ülte meg, és az isteni tisztelet végeztével Yelencze búcsúzó követét lovaggá ütötte. Arczát föltűnő pirosság borította, mely a megújúló életerő nyilatkozatának látszhatott, de élete leáldozó napjának alkonypírja volt. Estefelé hirtelen rosszúl lett. Szélhűdés érte, mely látását elhomályosítá és szavát elnémítá. Vívódása a halállal másfél napig tartott ; april 6-ikán reggel kiszenvedett,2 ) Corvin János, a mint atyja állapotának reménytelen voltát fölismeré, nem vesztette el fejét. A haldoklót elhagyva, fölkereső egyenként a Bécsben időző magyar urakat, pártfogásukba ajánlotta magát. Többen elérzékenyülve, könnyekkel szemeikben fogadták, hogy »miként atyja hű szolgái voltak, híven fognak szolgálni neki is.« 3 ) Mialatt az országnagyok lelkét, egy pillanatra legalább, a nagy veszteség fölött érzett fájdalom egészen betölté, egy idegen diplomata volt az első, a ki a királyválasztás ügyében az actiót megindítá. Ez a milánói követ, Trevigliói Majfeo cancellár volt. Mivel a Bianca herczegnővel kötött házassági szerződés végrehajtásának föltétele az volt, hogy Corvin János a magyar koronát viselje ; udvara iránt tartozó kötelességének ismerte, hogy János berezeg ügyét fölkarolja. Néhány órával a nagy király kimúlta után, fölkereste Dnczi Orbán egri püspököt és Bakocs Tamás győri püspököt, Mátyás bizalmas tanácsosait, kiknek a házassági ügy iránt, éveken át folytatott tanácskozásokban nagy részök volt, Emlékeztette őket a fogadásra, melylyel magokat uralkodójuk irányában lekötelezték, és az Ígéretekre, melyeket ő maga is nyert tőlök. A diplomatiai nyelvben nem szokatlan túlzással, megjegyzé, hogy a milánói udvar a házassághoz beleegyezését nem annyira Mátyás fölhívásának engedve, mint inkább a két főpap biztosításai alapján adta. Mindketten azt válaszolták, hogy »a milyenek voltak az 1) A pápai nuntius 1490. april G-iki jelentése. 2) A pápai nuntius és a milánói követ april G-iki jelentőseik. A milánói követ idézett jelentése. 1). E. IV. 161.
