Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - III. közl.

692 TÁRCZA. külön lenyomatban is megjelent. Mária Theréziának nagy nevü mono­grapliusa dióhéjba szorítva adja elő az adatokat s természetesen a leg­újabb kutatások színvonalán áll. Mustrául szolgál arra nézve, hogy hogyan lehet röviden, jó és kimerítő életrajzot írni. — Sárossy Kappeller Ödön összeállította a magy. kir. államvasútak tíz évi működésének történetét, s e derék munka közgazdasági emelkedésünknek legfényesebb bizonysága. — Pets Gedeon я. »Magyar Hunmonda« czím alatt kiadta azt a pályaműn, kát, melylyel az egyetem bölcsészeti karának jutalmát elnyerte. A kérdést ügyesen fogja fel és tisztázza, még pedig oly sikerrel, hogy szükségesnek tartjuk tüzetesebb ismertetéssel szólni az általa felvetett kérdéshez. Hason­lag bővebben fogunk szólani HiJrh József tagtársunknak » A sáros-zempléni ev. esperesség története« czímü müvéről. Ugyancsak Hörk József kiadta az »eperjesi ev. templom és az eperjesi ev. ker. collegium visszaszerzésének 100 éves örömünnepe alkalmából« tartott emelkedett szellemű és ihletett beszédét, mely rövid visszapillantást foglal magában a collegium törté­netéről. A függelék közli II. Józsefnek Eperjesen tett látogatásának egy­korú németnyelvű leírását; azon énekeket, melyek az 1775-iki ünne­pély alkalmával a templomban tartattak s a collegium és templom véte­léről szólló okmányokat. Hegymegi Kiss Kálmán tagtársunk az »ev. ref. keresztyén egyház kultusza és szervezete« Magyarországon czím alatt egy röpiratot adott ki kézirat helyett. Az orsz. kiállítás alkalmából a magy. kir. természettud. társulat egy kis múltját és jelenét ismertető fűz tet tett közzé. A társ. 1841-ben Bogát Pál indítványára keletkezett s azóta a természettudományi társulatnak hatalmas factorává nőtte ki magát. — A Stampfel K. vállalkozó pozsonyi könyvárus által kiadott »Magyar Helikon«-ból a nyár folyamán kilencz füzet hagyta el a sajtót, 12 életrajzot tartalmazva, melyek kivétel nélkül ismert és jó írók tollá­ból erednek. Közelebbi fűzetünkben ismertetni fogjuk ezeket. — Siebmacher »Wappenbucli«-jában, ama nevezetes czímertani munkában, a mely az egész Európa nemességeit országonként felöleli, most jelenik meg azon rész, a mely a magyar nemesség czimereit és czímerleírását tartalmazza. Czíme e cyclusnak : »Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländern des St. Stephans-Krone«. Szerkesztői felső­győri Nagy Iván és n.-tacskándi CsergheS Géza, a czímereket rajzolja Irinyi Yíd. Eddigelé 2 fűzet jelent meg. Az első füzet 182 család czí­merét írja le 192 czímerképpel, a második füzet 190 családról szól s 215 különböző czímerképet hoz. Az egész eddig a Batthyányi-családig terjed, llendkivül sok az eddig ismeretlen czímer benne. A vállalat nagy fontosságú s czímertanunk fejlődése történetében korszakot alkotó. A szerkesztés jó kézben van, a mi biztosíték arra, hogy a hozzá kötött nagy várakozásokban csalódni nem fogunk. A vállalatot a nürnbergi »Bauer és Raspe«-czég adja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom