Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - II. közl.

650 ACSÁDY IGNJLCZ. szennyezi be az a tömeges justitz-gy il kosság, boszorkányok, igézők sok ezer számban való kivégzése, mely ellen hasztalan emelte szavát a kath. egyház s mely főleg Németországban óriási mérveket öltött. De azért a »berten« (praeco) és a hóhér elég nagy szerepet játszott hazánkban is és sokféle ügyességet kívántak tőlük a kínzásban s a kivégzések szörnyen változatos nemeiben. A fent körvonalozott bírósági szervezet elméletileg kétségkívül kielégítőnek mutatkozik. De ez a szervezet csak papíron élt s fölötte kis részében bírt állandóan működni. Ha az octavákat tekintjük, a nagy pörök e fórumát, azt találjuk, hogy valami száz esztendei időközön át majdnem mindig szüneteltek. Az 1649. 7 6. tcz. szerint körülbelül negyven évig nem tartatott octava. Az 1681. 29. tcz. újra azt mondja, hogy 1650. óta nem volt octava, még pedig, a mint hozzáteszi »nem a perlekedők hanyagsága miatt.« Természetes, hogy az a néhány nyolczados törvényszék, a mely megtartatott, igazán országra szóló eseménynyé nőtte ki magát. Az 1611-ben Eperjesen a nádor elnöklete alatti ilyen itélőszékről mondja egy egykorú följegyzés,J) hogy összegyűltek sok vármegyék, főurak, nemesek és városok. Az eseményt igy jellemzi : »Dieselbige Zeit ist ein armer reich worden und ein reicher arm, mancher hat Pauren bekommen, mancher bat seine verloren.« Épen ilyen esemény volt az 1650-iki szintén Eperjesen, hova »sok urak mindenfelől mentenek.« 2) Az országgyűlés bíráskodása vagy husz éven át szintén szünetelt. A királyi tábláról 1676-ban írják, hogy egy évben egyszer gyűl össze tizennégy napra s akkor sem a felebbezett pörök elintézésére, melyekin infinitum fölszaporodtak. Az országos események zűrzavara még a kisebb, localis bíróságokra is kihatott. Városi és megyei törvényszékekről gyakran olvasható az egykorú följegyzés, hogy »a sok hadak miatt megszűntenek a törvények,« vagyis az igazságszolgáltatás. 3) Néha az ügyvédek veszekedése, máskor másnemű, a modern jogviszonyok közt élő ember előtt csaknem hihetetlen okok szakították meg a helyi igazságszolgáltatást. A jegyzőkönyvek minduntalan említik, hogy hol a szolga-Kisszebeni Napló. Nemz. Muzeum Codexei. 1652-ki Naptár. 3) Zemplénmegye levéltára.