Századok – 1885

I. Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak - II. közl.

TÄRCZA. 623 szereplését tünteti fel nagy részletességgel Ilegyesi munkája, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal hordta össze az anyagot annak minél teljesebbé tételére. Mindenesetre számottevő munka, melyet annak idején függetlenségi harezunk részletes és pontos történetének megírója figyelmen kívül alig hagyhat. — A BALOGH GYULA irta »Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében« meglehetősen hü képét igyekszik adni azon eseményeknek, melyekből 1809-ben a nevezett megyének kiváló rész jutott. A világuralomra törő I. Napoleon úgy szólván lángba borította az egész Európát. A franczia csapatok a Pyrenektől a Kárpátokig, s a Keleti tengertől Olaszország déli csúcsáig győzelemről győzelemre vitték a franczia lobogót. Az óriási küzdelemben az osztrák birodalom szenvedett legtöbbet, minthogy a háború vészei leginkább ezen vonultak keresztül. Ez évben I. Napoleon Schönbrunnban ütötte föl hadiszállását. Az udvar Magyarországra menekült, s a magyar nemzet meghozta ekkor is áldozatát a trón zsámolyához. A nemesi insurrectiók története kiválóan érdekes thema a vele való foglalkozásra, s Balogh eléggé becses adalékkal járul munkácskájában a majdan elkészülendő monographiához. — A MiCHELET-től írt s De Gerando Antonina által fordított »Franczia forradalom történeté«-nek III. most megjelent kötete az 1790. juliustól 1791. juliusig terjedő időköz eseményeit foglalja magában. Ama borzasztó forradalomnak, mely a világot fölforgatni készült, egy kis episodja ezen év története. A szenvedélyek az 1790-iki nemzetgyűlés óta mind nagyobb-nagyobb hullámokat vetettek Francziaországban. Rohamléptekben haladt a franczia nemzet a rémuralom felé, mely iszonyaiban minden képzeletet felül halad. A Mara, Danton, Robespierre kora ez. Mirabeau kidőlt az eröfeletti küzdelemben, melylyel nemzetét a királylyal kibékíteni, s a rém uralomtól visszatartani igyekezett. Ezen eseményeket ecseteli mesteri tollal Michelet munkája ezen kötetében. S a lelkes honleány buzgalma valóban elismerésre méltó, midőn e jeles munkának fordításával nemzetét megajándékozni vállalkozott. — KARÁCSONYI JÁNOS »Magyarország és a nyugati nagy egyházszakadás« czímü tudori értekezésében a IV. vagy szép Fiilöp franczia király alatt keletkezett nagy egyházszakadásnak hazánkat is érdeklő eseményeivel ismertet ineg. Hetven esztendeig tartott ezen »második babyloni fogság«, midőn XI. Gergely pápa kibontakozva a franczia király hatalmából, 137 7-ben Rómába visszatért, hol nemsokára meghalt. Utódja VI. Orbán, kinek megválasztatása ellen a bíbornoki collegium egy része óvást tett, s megszökve Rómából új pápát választott VII. Kelemen névvel, ki Avignonba költözött. Ezzel az egyházi szakadás megtörtént, s a két pápa kölcsönösen egyházi átkot mondott egymásra, s egymás ellen keresztes háborút indított. Magyarország trónján ekkor Nagy-Lajos iilt, ki IV. Károly császárral, valamint ennek halála után Venezellel egyetértve,