Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. LINDNER GUSZTÁV: Ruland-oszlopok a szepesi és erdélyi szászoknál

54 RULAND-OSZ LOPOK indice censeantur, omnibus comitatibus preter Cbibiniensem cessantibus radicitus,« ezen megyéknek, később székeknek zavartalan fennállásával szemben helyesen csak úgy értelmezhetők, hogy az addig önálló és közvetlenül a király alá rendelt telepítvények egy megyévé egyesíttetvén, mint önállók megszűnnek létezni, s csak mint a comes, (királybíró) fönnhatósága alatt álló megyének alosztályai maradtak fenn. ' A szebeni provinczia nyolcz széke, a septern x

) sedes hivatalos elnevezést viselte. Ezek voltak : Szeben, Segesvár, Sink, Kőhalom, Szerdahely, Ujegyház és Varas (később Szászváros) Ezzel aztán egyesülnek : 1366-ban Besztercze vidéke; 1422-ben a Barczaság, s valamivel később Medgyes és Selyk székek s így áll elő a szász nemzet Erdélyország későbbi rendi alkotmányának e harmadik tényezője. Az erdélyi szász gyarmatosok legrégibb lakhelyei közé tartozik Szeben (Zeben, Cibinium, Chybinium) mely tekintettel politikai, művelődés- és jogtörténelmi jelentőségére, kétségkívül az erdélyi szászok főhelye. A XII-ik század második felében alapítva, keletkezésének mondaszerű homályából3

) 1191-ben, mint önálló prépostság székhelye 8

) emelkedvén ki, 1123-ban villa Hermanni4

) elnevezés alatt jelentkezik, 1224-ben pedig az Andreanum rendelkezése folytán Szeben megye székhelyévé5

) lesz s ez által az erdélyi szász telepítvények sorába a vezérszerep vitelére hívatva, a XIV-ik század második felében relatíve nagy jelentőséggel bíró várossá emelkedik, melynek kebelében ipar és kereskedelem virágoznak, s melynek szigorú, öntudatos és körültekintő hatósága nemcsak valamennyi királyok pártfogását megnyerni6) s törzsrokonaival szemben a vezérszerepet megtartani, hanem a testvérnemzeteknél is legalább az elismerést ki tudta vívni.7) A gyarmatosok szabadságának lényeges alkatrészét saját joguk használata képezte, melyet szülőföldjükről magukkal hoztak. Erre vonatkozó ismereteink a XII-ik századig nagyon hiányosak ugyan, mindazonáltal a »consvetudo terrae Cibiniensis«-*) A 7. szám a szepesi gyarmatok életében is szerepel; lásd: Kaehelmau Geschichte der ungar. Bergstiitte u. ihrer Umgebung 50. lpja. a) G. Seivert : Die Stadt Hermannstadt, 5. lpja. 3) fontes rer. austr. XV. I. lpja. • 4

) Szász Nemz. oki. tár. Urk. I. 3 ; font. r. austr. id. h. 24. lpja. s) font. r. austr. id. h. 29. lapja. I!

) Mátyás királynak az Andreanumra vonatkozó 1486-ki megerősítése, Szász nemz. oki. tár: Urk. II. 430. 7) Lásd n. gf. Kemény József, a szellemdús történetbúvár véleményét Kurz A. Magazin cz. folyóirat I. 2,221. lapján.