Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. LINDNER GUSZTÁV: Ruland-oszlopok a szepesi és erdélyi szászoknál

50 RULAND-OSZ LOPOK összekapcsolták, hogy az, régibb kifejezéssel élve, a városi immu­nitásnak jelképe ; hogy Mundat- oszlop. Végre megemlítendő negyedszer, hogy a Rulandot, néhol a város birodalmi közvetlenségének (immédiat állásának) jelképét is tekintették ; így nevezetesen néhány püspöki városban a XY-ik századtól fogva. Oly általános tulajdonság azonban, mint az előbbi három, a Ruland-oszlop ezen tulajdonsága semmi esetre nem volt. A Ruland-oszlop eredetileg véve az illető császárnak képe akart lenni, és pedig a császárt mint bírót akarta feltűntetni. Zoepfl a Rulandot igen elmés módon Ottóval, a vörös királylyal hozta összeköttetésbe, kinek ezen elnevezését nem arcz- vagy hajszínére vonatkoztatja, hanem a vérengző tulajdonsággal tartja azonosnak. Arra utal, hogy a vörös szín mint a vér színe egyúttal a vérbíróság jelképeinek színe is volt ; vörös vala a király s a nevében Ítélőbíró köpenyege, vörös a vérpaizs, vörös a vérbíróság jelképét feltűntető zászló, vörös tornyoknak nevezték azon börtön­tornyokat, melyekben a vérbíróság elé állított vagy általa elítélt egyéneket letartóztatták ; vörös könyvnek hívták az acht- vagy vér-könyvet, melybe az »aechter« száműzöttek nevei voltak írva ; vörös padokon ültek a bírák és esküdtek a vérbíróságnál ; a vér­bíró a kardot vagy pedig egy vörös pálczát tartott kezében ; vörös köpenyt és vörös pálczát viselt a Majna menti Frankfurtban a legfőbb bíró egy gonosztevő kivégeztetése közben1) ; vörös köpenyt viseltek a szebeni városi tanácsnokok is, ha bíráskodtak. A vörös király elnevezésben Zoepfl a vérbíróságot buzgalom­mal gyakorló király dicsőítését véli feltalálhatni, ki alatt legfőbb vérbírót, vagy is oly királyt értenek, ki szigorúan megtartja a jogot s az igazságot, ki erős kézzel tartja fenn az ország békéjét, ki a békességtörőket vérbíróság útján megbünteti s ezáltal nemzeté­nek s különösen a polgári és paraszt-osztálynak jótevőjévé válik. A Ruland-oszlopok s a pogányság közti összeköttetés nyo­mozása, e helyen messze vezetne. Elégséges itt contsatálnunk, hogy a Kuland-oszlop eredetileg s lényegét tekintve király-kép és pedig Ottó vörös királylyal van kapcsolatban, s hogy a vér­bírósági, vásár- és mundát-oszlop hármas tulajdonságát egyesíti magában, melyhez néha a 4-ik tulajdonság is, t. i. a szabadság is csatlakozott. Idővel ezen oszlopot, majdnem mindenütt, mint Roland, (nagy Károly nádorának) szobrát fogták fel, miáltal jelen­tőségének helyes megértése meg lőn zavarva. Egyes esetekben Nagy Károly, vagy más hatalmas uralkodó, (mint oroszlán Henrik) с ') Zoepfl Rulandssäule, 13. lp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom