Századok – 1885

I. Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak - I. közl.

542 TIRCZA. túri biró esetével vannak kapcsolatban, ki mint tudva van, Esterházi Károly váczi püspök kezét levágta akkor, mikor ez a mezőtúri ref. templomot el akarta foglalni, a miért a?tán kivégezték. Bányai Árpád egy a zarándi harczokat felvilágosító érdekes levelet közöl. A »Tárczá«-ban két érdekes közlemény foglaltatik, az egyik Szádeczkytől : egy gúnyvers az 17 90-iki reform országgyül és hazafiatlan főrendéi ellen; a másik Szokoly tói. — A FIGYELŐ májusi füzetében Abafi adatokat közöl Tóth Ede életrajzához; dr. Váczy János megkezdi a régi magyar költészet ismertetését, Kulcsár Endre Motaár Ferencznek (jelesül Lelki Tárház czímü munkájának) emlékét eleveníti fel ; Váli Béla Vas Gereben irodalmi munkásságát vázolja ; Paszlavszky Sándor folytatja báró Amadé Antal ismeretlen verseinek bemutatását; Csaplár Benedek nagybecsű munkájából Révay élete egy újabb, nem ismert adatokban gazdag közleményt veszünk ; Fábó »Adalékok Czwittingerhez« czímü munkájából az utolsó befejező közleményt hozza ; a füzetet Szinnyei repertóriuma s a XVII. és XVIII-ik kötetek repertóriuma zárja be. — A »TÁJÉKOZÓ« májusi füzetében, az Acta Sanctorum legújabb kötetének megjelenése alkalmából »a tragiographia és Bollandisták« czím alatt ez óriási és történeti tekintetben is rendkívül fontos vállalat történetét adja röviden vázolva. — Az »EGYHÁZMŰVÉSZETI LAPOK« V-ik füzetében be van fejezve Ipolyi nagyszabású beszéde, melylyel a képzőművészeti társúlat f. évi nagygyűlését megnyitotta. Sándorfi Nándor megkezdi Trencsén város műemlékei ismertetését. Rövid bevezetés után, mely a római várban létezett feliratot a johanniták templomára vonatkozó adatokat állífá össze, áttér a trencséni convent házára és templomára s legrészletesebben a plébánia templom emlékeit írja le. Érintvén ennek románkori emlékeit, áttér a csúcsíves korszakból felmaradt emlékekre. Bemutatja rajzban is »Martinus« sírkövét s a három donatori czímert, mely az egyház három kelyhén látható s a sírköven és a kelyheken látható czímerek azonosságából helyesen következteti, hogy e kelyheket ugyanaz a Martinus adományozta az egyháznak, kinek emlékét tartá fenn a sírkő. Még egy rajz van e fűzetben Sifridus ötvös kelyhe a XlII-ik századból, dr. Aspelin helsingsforsi finn tudós által írt leírásával és történetével. Hogy a »lelkészkedő papság köréből« czímü rovatnak mennyi gyakorlati haszna van, látszik abból is, hogy Kossalkó József északamerikai lelkész is e vállalat szerkesztőségéhez fordúlt három olajfestmény megrendeléseért a streatori magyar-tót hitközség temploma számára. Az irodalomban a kölni Kuustvereiu múlt évi jelentése van ismertetve Snütgen czikkével a kölni érseki muzeum gyarapodásáról. A füzetet a »vegyesek« érdekes és változatos rovata zárja be. — A BUDAPESTI SZEMLE juniusi füzetét egy nagybecsű munka nyitja meg: Gróf Lónyai Menyhért önéletrajzi töredéke, melyet a boldogúlt Abazziábau mondott tollba Kónyi Manónak, s mely fiatalságát