Századok – 1885

I. Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak - I. közl.

TÁRCZA. 539 történetének s Magyarországhoz való viszonyának minden phasisát tárgyalja. S ebben a dologban mélyrehatóbb tanulmányokat Pestynél nálunk aligha tett valaki. A politicus a kérdés mai állására nézve Pestytöl lehet egy vagy más tekintetben eltérő nézetben : de hogy Pestynek históriai consequentiái igazak, még az a politicus is be fogja vallani, ki nincs mindig s mindenben egy nézetben vele. Mindenesetre tanulságos könyv, gazdag históriai ismerettel írva, melyet olvasóinknak a legmelegebben ajánlhatunk. Kiállítása díszes s Hornyánszky nyomdájának becsületére válik. — HUBER ALFONZ innsbrucki egyetemi tanártól, kinek » Geschichte Oesterreichs« czímü munkájának első kötetéről a Századok május havi füzete Pauler Gy. tollából igen kedvező bírálatot hozott : a bécsi akadémia által kiadott »Archiv für Oesterreich. Geschichte« legújabb füzete (LXVI. köt. II. rész 507 old.) újból a hazai történetbe vágó értekezést közöl. Szól pedig ez : Mária és Erzsébet királynék el/ogatásáról és Zsigmond király hadjáratairól az 1386—1395. éoekben. Szerző Thúróczi kevés hitelt érdemlő elbeszélésévelszemben az okiratokra támaszkodik és több lényeges pontban helyreigazítja a Thúróczi nyomában járó hazai történészek elbeszélését. A királynék elfogatására vonatkozólag a Pejérnél közlött (IX. 6. 312) okiratot mondja irányadónak. Mária kiszabadításának fő érdemét János, vegliai grófnak itéli oda. »A 30 nemes« ki végeztetéséről szóló mesét elveti. Tagadja, hogy Horváthi János Dobor ostroma alkalmával elfogatott és Pécsett kivégeztetett volna. A Moldva ellen intézett hadjáratot az 1394. évi karácson és 1395. február közepe közötti időre teszi, Oláhországnak Bajazed által történt leigáztatását pedig az 1393. évre. Tagadja végül,hogy a Nikápoly melletti csatában Eu gróf kíséretében több száz franczia lovag részt vett volna. A melki évkönyvek, az egyedüli kútfő, mely e hírt közli, e lovagokról az 1395. év alatt csakugyan mitsem tudnak. Hazai íróink jóhiszeműen egymásból írták ki ez adatot. — Mint magánlevélből értesülünk, Iluber újabban a magyar nyelv tanulására adta magát, hogy az újabbkori magyar nyelven írt kútfőket tanulmányozhassa. Ennek csak örvendhetünk. — A STBEI.-FÉLE »HISTORISCHE ZEITSCHRIFT« legújabb füzetében megjelent az 1883. évi magyar történeti irodalom ismertetése Dr. Mangold Lajos tollából, nagy hasznára a külföldi íróknak, kik a magyar történetirodalomról leginkább ez úton nyernek értesítést. — A STAMPFEL KÁROLY által kiadott »Magyar Helikon« két osztályából ismét több életrajz fekszik előttünk. Az I. (irodalmi) osztály 44. és 45. füzete Tinódi Sebestyén és Gyöngyösi István, gróf Gvadányi József és Gaal József életét és irodalmi működését tartalmazza, amazokét Vermes Imrétől, a két utóbbiét Badics Ferencz tollából. Csinosan kikerekített életrajzok. Megismertetnek azon idők irodalmi viszonyaival, melyekben hőseik szerepelnek. Tinódi hü krónikása a korában lefolyt történeti eseményeknek, úgy, hogy históriás énekei sok tekintetben történelmi