Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - I. közl.

516 A LONGOBÁRDOK putlitzi nemesek és hitzakeri lovagok Goos nevében, Todo király neve pedig a Todones régi lüneburgi nemzetség nevében. Megvan a Gugingok királyi családjának neve is Gighingi és Jíughinghi alakban stb. Szántóföldjeiket a longobárdok lábak szerint mérték s 14 láb hosszú rúd vagy kötél tett egy tabulát ( Ruthe.) Ez a ruthe a Bardengauban is épen 14 láb s ez annál inkább jellemző, minthogy egész északi Németországban csak itt ennyi ; Westfáliában már 18, a Loingauban 16 láb. A longobárdoknál is, a szászoknál is van egy harmadik rend ; amazoknál aldionók, emezeknél litek a neve. Ez utóbbiakat altistae néven is nevezték, mi egy gyököt mutat az aldiones szóval. A sculdahis (Schultheiss, magyarosan soltész) hívatalnév a bardowieki elöljárók régi nevében, a scultetusban jelenik meg. A longobárd törvényekben gyakran fordul elő sculdais vagy seuldasius mellett sculdor vagy sculdhor; a bardengaui Amelinghausen adója, melyet a verdeni káptalannak fizetett, valamint Lüneburg városáé is, scwftnak neveztetik, — Schultheiss sem lévén különben más mint Schult-Heischer (adóvégrehajtó.) Liutprand király törvényei emlegetik a szent fa mellett való imádkozást. ') A szászoknál is megvan a Jcdutten-Bom, melyet a lakosok Blutbaumnak is hívnak. A longobárdoknál használt szó volt a sundrum, sundrialis ; a Bardengauban is feltaláljuk a Sunderhöfe, Sundergiifer elnevezést. Mértékegységük volt a scefili, iscafilli, a mely a szász Scheffelnek felel meg; ugyancsak mértéket jelentő szó a breida, braida is, mely a bardengaubeli Brede-ve 1 (Breite) egyez. A longobárdoknál thinx volt a javak bíró előtt vaió elajándékozása s a régi hamburgi városi jog is így fejezi ezt ki : wo een man syn dyng berichten schal. A longobárdok nejeiket a meta árán vették s az angol-szászoknál is megvan ugyanez" med, medsceat alakban. Végre a rabszolgákat a longobárdok is, a szászok is per sagittam bocsátották szabadon. IV. Említettem már, hogy a nép, melyről értekezem, winnilis nevét longobárdra2

) változtatta. Miként történt ez ? Hallgassuk J) Pertz Monum. Germ. Leg. IV. 112. Simili modo qui ad arbore quam rustici sanctivum vouant, atque ad fontanas adoraverit, aut sagrilegium vel incantationis fecerit, similiter mediaetatem praetii sui conponat in sagro palatio. 2) E szónak legrégibb alakja kétségtelenül Langobardi, yluyyofJaoSoi, у/ayyoßäoSdL, viayyißaqSoi, y/ayyißaoSai, Longobárd