Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

462 TÁRCZA. — »Az EGYHÁZMŰVÉSZETI LAP« Ipolyi Arnold azon beszédét hozza, melyet a képzőművészeti társulatban tartott. A »rövid közlemc'nyek«-ben három érdekes közlés van a budvári koronázási templom reconstruetiójáról. Szent Bernulf utreehti püspök stólájáról és albájáról, ezeknek igen sikerült rajzával : érdekes adalékul a középkori egyházi öltönyök történetéhez. S végül a pécsi székesegyház kifestésének kérdésével foglalko/ik egy kis polemikus czikk. A változatos tartalmú füzetet az »Irodalom« és »Vegyesek« rovata zárja be. — A »FIGYELŐ« IV-IK FÜZETÉBEN Bereczky Sándor ismerteti a soproni ev. lyceumi magyar társaság első tíz évének (1790 —1800) történetét. Váezy folytatja Haller Hármas históriájának ismertetését. Alapos, az eredeti kútfőkre visszamenő tanúlmány. Csaplár Benedek folytatja nagybecsű monographiáját Révay életéről és koráról, Abafy Lajos pedig Horváth Ádám működésének ismertetését. Ezt követik Fabó adalékjai Zwittingerhez s a füzetet Szinnyei irodalomtörténeti repertóriuma zárja he. •— »A RÉGÉSZETI ÉS TÖHTÉNELMI ÉRTESÍTŐNEK,« mely A délmagyar országi Muzeum-társulat közlönye, a melyet Ponteiii a titkár szerkeszt, ez évi Il-ik füzete megjelent. Az első czikk »Bél Mátyás élete« Szmida Lajostól. E füzetben Bél Mátyás ifjúságának s működésének első éveit veszszük. Röviden, de sok melegséggel vázolja e nagy úttörő és nagy stilista életét. Karácsonyi János folytatja a Csanád nemzetség birtokainak betűrendes felsorolását. Névtelen szerző Dácia régi szokásait és mythologiai szobrait ismerteti. A füzetet » Tárcsa,« mely a társulat gyű léseiről ád számot s » Egyveleg« zárja be. — A »NVEI.VÖK« április füzetében Tömlő Gyula a német-újvári glossákról értekezik, melyeket a könyvszemlében Fejérpataky László tett közzé s e czikkében négy kiadatlan s feldolgozatlan codexre hívja fel a szakértők figyelmét. Deák Farkas nyelvtörténeti adatokat közöl a Révay család levéltárából. — »A IJUDAPESTI SZEMLE« májusi füzetében Medveczky Frigyes folytatja társadalmi elméletek az ó-korban czímü alapos tanúlmánynyal és nagy gonddal írt értekezését, melyben Aristotelesröl elmélkedik ; ez és a Plátó rendszere közt húzván párvonalat. A párbér kérdése felett ínegindúlt polémiában Rosner felel Timonnak. Az »Értesítőben« többek közt Réthy magyar stylje van bírálva. — Az »ÚJ MAGYAR SIÓN « április és májusi füzetében Kollányi F. értekezik Oláh Miklós irodalmi foglalkozásairól a külföldön s a szétszórt adatokat érdekes tamílmánynyá csoportosítja össze. — A »KERESZTÉNY MAGVETŐ« ez évi XI-ik füzetében Benczédi Gergely a »Kolozsvári magyar és szász unitáriusok czivakodása 1592-ben« ezím alatt a szászok válaszát közli a magyarék »objectioira« papválasztási ügyben, szép és zamatos magyarsággal írva, bizonyságául annak,