Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

458 TÁRCZA. frtot mcdhaladó vagyonnal s számos taggal rendelkező egylet örvendetes gyarapodása tűnik ki. Az egylet épen 25 éves jubileumára készül. Szabó Károly a könyvtr állásáról tett jelentést, A 42.821 kötetből álló könyvtár a múlt évben 626 kötettel gyarapodott a rendelkezésére álló 3000 írtból. A természetiek táráról dr. Entz Géza referált; a növénytár állásáról Kunitz Ágost; a kőzettani gyűjteményről dr. Koch ; végül dr. Finály az érem- és régiségtárról. Dr. Koncha felszólal az iránt, hogy a régiségtárban az erdélyi specialitásból, a zománczból semmi sincs s ajánlja, hogy a régiségtár zománczgyüjtésre törekedjék. Végül választás volt. Alelnökké egyhangúlag Brassai Sámuel, vál. tagokká dr. Fabinyi, dr. Abt, dr. Eltes Károly és Gyarmathy Zsigmond választattak meg. A HÜNYADMEGYEI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT válaSZÍ-rnáuya f. évi ápril hó 29-én Kuun Géza elnöklete alatt ülést tartott, melyen dr. Sólyom-Fekete Ferencz a kenyérmezei emlék felállításának helyét, az eddigi tervtől cltéröleg nem az alkcnyéri indóháznál, hanem a Báthoryféle kápolna helyén, melynek romjai máig is láthatók, ajánlja megállapítani. Indíványa a kenyérmezei emlék bizottságnak adatott ki tanúlmányozás végett. Azután Mailand Oszkár értekezik a romniai argesi zárda építése mondájáról. A monda szerint a zárda építése nem akart haladni, éjjel összeomlott, a mit nappal építettek, mindaddig, míg az építőmester (Manuli) álomlátása következtében azt ajánlá, hogy a legelső nő, a ki a zárdához jő, falaztassék be. Az áldozat az építőmester neje lön. A szép értekezés után gr. Kuun elnök fölemlíté, hogy Nógrádban a Balassáék dévéni, a pozsonymegyei dévényi és egy dunántúli vár építéséről hasonló szláv mondák vannak, csakhogy itt nem asszony, hanem ártatlan gyermek falaztatik be. Az argesi monda felett, vájjon abban, mint az értekező állítá, a nap és hold mythosát lehet-e feltalálui, rövid eszmecsere fejlődött ki, a mely után folyó ügyek zárták be az érdekes ülést. IRODALMI SZEMLE. — A »NYELVEMLÉKTÁR« XII. kötetében ismét két codex látott napvilágot: a Döbrentei- és a Teleki-codex. Az első a Döbrentei Gábor nevét viseli, kegyeletes emlékezésképen ama buzgalomért, melylyel e század 30-as éveinek elején annak lemásoltatásában fáradozott. A második, a tulajdonos gróf Teleki-család nevéről neveztetett cl. Mindkét codexet Vol/ György tette közzé, bevezetésében méltatva azok tartalmát, meghatározni igyekezvén, hogy kinek, vagy jobban mondva kiknek számára készültek azok V Az elsőt, a Döbrenieiről nevezett codexet, mely jelenleg a gy.-fejérvári püspöki könyvtár egyik kincsét képezi, 1508-ban Halabori Bertalan pap írta, s minden valószínűség szerint apáczák számára ; de, hogy ininö szerzetbeliek voltak azok ? Bertalan pap egy szócskával sem sejteti velünk. Hogy egyszerű másoló volt, ki előtt