Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

450 TÖRTÉNETI IRODALOM. 430 L. igen szép beszédet mondottak. 1814-ben Ermoloff orosz tábornok hadtestével Salzbach körfii táborozván, azon a helyen, liol Turenne elesett s hol most egy kis emlékszobor áll — katonáival a bős halála emlékéül gyász isteni tiszteletet tartott : s ezt a helység egyházi könyvében fel is jegyezték. Miért van az, hogy Turenne népszerűsége, nevének dicsősége, személyének tisztelete most is oly élénk úgy Francziaországban mint a külföldön ? Bizonynyal nem a bevett városok és várak száma, nem a nyert csaták fényes diadalmai miatt, hanem az ember összesége volt az, mi embertársai szeretetét örökre megnyerte. Ennélfogva még egyszer életére visszapillantva, lássuk röviden, hogy milyen volt mint magánember, mint hadvezér és mint államférfi. Alig van a történelemnek egy alakja, kit könnyebben lehessen megítélni (apprécier) mint Turenne-t s ez onnan van, hogy már kortársai is nagyon megfigyelték s ránk hagyták fizikai arczképeit, úgymint erkölcsi képét, szíve és szelleme tulajdonságait, jellemét, lelkét, arczvonásait, oly részletesen bonczolgatva s oly általános és különös szempontokból tekintve, hogy jóravaló művész ezeket elolvasva, előnkbe állíthatná ugy, a mint őt Bussy-Rabutin és Sevigné marquisné ismerték. Az arczkép, melyet Bussy írt róla, szép, határozott, hízelgés nincs rajta és semmi kép sem igaztalan. »Latour Henrik, algróf Turenne — írja Bussy — közép termetű ember volt, vállai szélesek, melyeket időnként vonogatott le is fel is ; rossz szokása az olyan embereknek, kiknek modora nem biztos. Nagy szemöldöke volt s összenőve, mely arczát búskomorrá tette«, egy másik névtelen író így folytatja: »járása, kelése, modora inkább a szerény s félénk emberre emlékeztetett, mint a bátor katonára, haja gesztenye színű, nagy feje kissé előre volt hajolva ; teste sem kövér, sem sovány, arczbőre veres, szemei nagyok, tele tűzzel, arcza eléggé szabályos, nevető is, szomorú is, mely vegyűlék elég különös volt. Szóval külsőjében nem volt semmi kedves, semmi imponáló, sőt inkább közönséges, pórias vala, úgy hogy külsője után bajosan lehete mondani, hogy ez az a szíves, jó ember, a kit minden ismerőse szeret s a kit midőn meghalt, még ellenségei is megkönnyeztek.« E meglehetősen nyers külső alatt büszke lélek élt, s érzékeny szív dobogott, a kötelesség és becsület mély érzetével. A szív minden szép tulajdonságaival született. Egyszerűség, szerénység, J) A »franczia iskola« név alá sorozott magyar költőknek szemére veti Arany János, hogy müveik a magyar közönség előtt ismeretlen Turenne, Vauban stb. nevekkel vannak ezi('rázva stb. írói arezképek ; Szabó Dávid jellemzése.