Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. NÉMETHY LAJOS: Szirmay Endre önéletirata 1656-1706.

KÜLÖNFÉLÉK. 415 óhajtám megszemlélni. A kastély előtt a földesúr fiacskájával találkoztam, kitől kérdém, váljon vannak-e a kastélyban régi képek, könyvek vagy íratok. »Képek és íratok nincsenek, nem is voltak, de volt egy szobával régi könyv, melyeket a boltos vett meg,« mondá az ifiúr, s elvezetett a szatócshoz. Ott csak a kisasszony vala otthon, ki a több szekérre menő könyvtár csekély maradékait csakhamar elibém hozta. Jóformán az első fogásra e kézírat került kezembe, mely negyedrét alakja, épen és tisztán maradt megfakúlt írópapíros kötése által, azonnal magára vonta figyelmemet. Még egy két, többnyire csonka munkát összeszedtem, a szerény ár lefizetése, s a készséges előzékenység megköszönése után örömtelve távoztam. Csak útközben vettem behatóbb vizsgálat alá a könyv tartalmát, mely Szirmay Endre kéziratának bizonyúlt, melyben családja nevezetesebb eseményeit, családfáját, birtokviszonyait, különösen saját jószágait illető okmányok másait s miattok viselt ügyeit jegyezte össze évről-évre. S ezen jegyzetek között, mint vezérfonal végighúzódik saját életrajza. Önéletrajzok s naplók a legbecsesebb és megbízhatóbb forrásai a történelemnek, mert rendesen azok írói a legközvetetlenebb tényezői, vagy tanúi voltak az eseményeknek, melyeket feljegyeztek. Mint ténykedők motiválják az indokokat, melyek őket a tényre vezérelték, s akaratlanúl is szemléltetik jellemöket, mely cselekvésük főtényezője volt; feltűntetik mindazon viszonyaikat, életök körülményeit, melyekre a későbbi búvár sohasem, vagy csak igen nehezen jöhet reá, s melyek az illetőknek tetteikre nagy horderővel bírtak, sőt döntők voltak. Az önéletíratok, vagy naplók ezen fontosságát tekintve, a M. T. Akadémia történelmi bizottsága törekvései egyikévé tette az ily műveket felkutatni, s nyomtatásban kiadni, melynek következtében öntudatos megnyugvással mondhatjuk: közkézen forognak már II. Rákóczi Ferencz önéletrajza, késmárki Thököly Imre naplói három kötetben, sőt főbb híveinek, úgymint Dobai Zs., Sándor G., Bay M. és Almásy J.nak naplói. Ezek mellett méltó helyet foglal el Tököli Tmre fejedelem meghittebb emberének, sőt ifjúkori barátjának, iskolatársának Szirmay Endrének önéletírata, melyet a »Történelmi Tár« egyik legközelebbi füzete fog hozni. Itt csak fővonásokban mutatom be azt, mely, habár azon időből való, melyet a Thökölyféle naplók, s az imént nevezett többieken kívül, Bethlen Miklós, Károlyi Sándor, Ottlyk György önéletírásaik felkarolnak, s melyet Thaly Kálmán okmányokból merített adatokból a legbehatóbban ismertet ; mégis temérdek oly vonzó érdekességű becses adatot tartalmaz, hogy a történelem iránt érdeklőnek nem csekély hasznára és élvezetére fog használhatni.