Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

A SZÉCHYEK MURÁNYBAN. 35 II. Ferdinand, kit az előbbi országgyűlés nem szívesen választott meg, általános bizalmatlansággal fogadtatott. Ösztönszerű ellenszenvet érezett iránta az ország, mely akkor túlnyomóan protestáns volt. Ferdinand, ki már régebben »a szűz Mária generalissimusának« nevezte magát, a gondviseléstől reá ruházott hivatásának tekintette minden áron visszaállítani a hitegységet s megalapítani a korlátlan császári uralmat. Örökös tartományaiban vérrel és vassal, virágzó országok pusztulása árán mindkét czélját elérte. De Magyarországban nem sikerült egyik sem. Ismerték terveit s mindjárt uralkodása elején felzúdúlt ellenök az ország. Az 1619. év folyamán a pozsonyi országgyűlés vitái a. cseh protestánsok felkelésének hatása alatt viharos folyamot vettek. Harczra készült mindenki, ámbár az országgyűlés megtiltotta a toborzást a csehek ellen. A »pápás« urak fegyverkezni kezdtek, a protestánsok pedig Bethlen Gáborral alkudoztak. Lázas mozgalom fogta el a nemzetet ; a felföldön protestáns prédikátorok izgatták a népet, s midőn az országgyűlés augustusban eloszlott, tudta mindenki, hogy ütött a küzdelem órája. Elkeseredve, haragos gyűlölettel távoztak a rendek, és September elején fegyvert fogott a felvidék. Széchy György egyik legtevékenyebb tagja volt a mozgalomnak, s mint Bethlen Gábor, Eszterházy Miklós s mások levelei mutatják, ő egyengette az erdélyi fejedelem útját Magyarországban. Ö hirdette leghangosabban a nemzeti jogokon ejtett sérelmeket is. Sept. 17-én azt írta Forgách Zsigmond nádornak, hogy a vallásos sérelmek kényszerítették a fegyverfogásra, mert a nem-katholikusokat a kiirtás veszélye fenyegeti. Panaszaikat nem veszi számba a nádor, ki csupán Pázmányt követi. »Nem csehek tehát, nem a morvák — írja — hanem a haza hálátlan fiai« indítják őt a fegyverfogásra. De e szép szavak ő nála inkább önző czélok palástolására szolgáltak. Legelőször is arra gondolt, hogy a kath. papi javakból minél többet magához ragadhasson. Bírvágya teljességgel kielégíthetetlen. Hatalmába kerített mindenféle jószágot, s a mire egyszer rátette kezét, azt nem egyhamar adta ki. Első sorban Murányt juttatta teljesen hatalmába. Övé volt ugyan az uradalom, de a várban eddig nem egyedül ő volt a gazda. Az 1608-ki XII. törvényczikk daczára még mindig német helyőrség tanyázott Murányban. Most Széchy kiverte és Jolsvára űzte ez őrséget, azután elfoglalta Rozsnyó városát, mely az esztergomi érseké volt,, s összehívta Gömörmegye közgyűlését, hogy a megye rendelje el a nemesség fölkelését s hozzá való csatlakozását.1) ]) Lipót főherczeg levele Bécsből. Brüsseli okmánytár 4. 3*