Századok – 1885

I. Értekezések - SZEMERE ATTILA: A nemzetgazdaság történetéhez hazánkban a múlt században - I. közl.

ITAZÁNKBAN A MÚLT SZÁZADBAN. 391 maradt, néhány megsárgúlt emlékírat, melyek hazánk ügyeivel foglalkoznak, többnyire szakavatottan s gyakran jóakarattal. Igaz hogy e jóakarat indoka nem annyira nemzetünk iránti rokonszenvben gyökeredzik, mint inkább abban a felfogásban, hogy a monarchia kincses bányája, anyagi súlypontja Magyarország s azért kár- azt olyan kíméletlenül kiaknázni, mint teszi ezt a Commerzienrath. Mémoirejaik úgyszólván nem'egyebek, mint a kecskéről és káposztáról szóló mese alkalmazásai s különféle eszmék kifejtése arra nézve, hogy miként gyarapodjék az iparos Ausztria, a nélkül, hogy a földmivelő Magyarország adja meg árát e mesterséges fejlesztésnek. Összefüggés éppenséggel nincs ez emlékíratok közt, melyek a Transylvanicák és Palffyanáknak a bécsi cs. titkos levéltárból hozzánk áttett kötegeiben találhatók s egytől-egyig franczia nyelven szerkesztvék. Teljes bizonyossággal állítható, hogy úgy elődarabjaik, mint az elintézésükre vonatkozó rendeletek a fentemlített levéltárban őriztetnek. A melyek az országos levéltárban vannak, azok inkább töredékek ; egyes darabjai hosszabb levél, és mémoire-váltásoknak. Gyakran találkozunk bennük hivatkozásokkal előbbi iratokra vagy utalással a következőkre s a nélkül, hogy ezeknek nyomára jönnénk. Egyetlen egyről tudjuk bebizonyítani a történelemből, hogy javaslatai figyelemre méltattattak, de ez sem tartozik a közgazdasági javaslatok közé, hanem az iránt ad útmutatást a felséges asszonynak, hogy miként nyerje meg a magyarok szívét. A hosszú írat, melynek szerzője magát magyarnak vallja, a következőket ajánlja czélhoz vezetőknek. 1. Alapítson Mária Terézia egy rendet, nevezze el Szt-István, Szt-László vagy Szt-Imre nevéről, tegye az ország első rendjévé s összekötvén a rend bírását 100—200 frt évi járadékkal, jutalmazza meg vele azon honfiakat, kik a közpályán, a polgári élet terén vagy mint hivatalnokok jeles szolgálatokat tettek a hazának. 2. Hirdesse ki, hogy bizonyos ünnepélyes alkalomkor pl. a trónörökös születésnapján 200 pár fog a fejedelmi pénztárból 2—200 írtjával kiházasíttatni s ez összeg kiosztását bízza az alispánokra s a municipiumok fejeire, hogy saját belátásuk szerint juttassák azt az érdemes szegényeknek, tekintet nélkül a vallásra. 3. Alapítson a