Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - II. közl.

VOLT-E SZERENCS VÁRMEGYE. 337 son ki, mint a mennyivel elő tud állani a vele társvármegye Zemplén, mely néha Patak néven is jő elő. És sokalnám, hogy félannyit ; egy-kettőért elengednem a többit. Azonban egyetlenegyet is hiába keresünk Szerencs megyei krónikájában. Ha Szerencs vármegye volt, akkor főispánjainak ilyetén teljes hiánya talány, főleg lia tekintetbe vesszük, hogy a nálánál kevesebbnek nézett Patak megyének is vannak főispánjai.x) Ha társvármegye volt Szerencs, a Patak melletti nádori gyűléseket miért nem látagatja, mért kell e részben Zemplénnek Unggal összefogni ? Hol, mikor tartott megyei gyűlést ; kik voltak alispánjai ? tud-e fölmutatni csak egyet is, ellentétben a kis, és nem is vármegyés Patakkal ? 2

) Más részről azonban Szerencs, a tudta nélkül vármegyévé fölléptetett káptalani tized-kerűlet tud fölmutatni, igaz niár csak az újabb időből, olyat a mire Patak és Zemplén nem képesek, /ized-bérlüket, kik méltán feledtethetik velünk a homályos pataki comeseket és a Patak mellett tartott versengő nádori gyűléseket. Ilyen szerencs-kerületi tizedbérlök : 1497-ben Hangács Mihály vice-palatinus és György diák (Litteratus) tokaji várnagy, kik 480 arany forintért bírák a régi időben parochiának nevezett szerencsi tizedeket. 1563-ban Csanádi Kelemen kanonok és György Deák 400 arany forintért bériették. 1505-ben Máriássy István és a mondott tokaji várnagy: Nagymihályi György diák. Hasonlóképen 1510-ben és 12-ben. 1 575-ben IJngnád Kristóf egervári főkapitány foglalja le a szerencsi districtus tizedeit. 3

) Végűi kívánatos lenne, hogy a közéletben, mint jogi közeg magát érvényesítse. Es vármegyénk mégis titokzatosan elvonúl és pedig a jog- és közélet annyi nyilvánúlásai között, és egy századon át nincsen oly országos, szomszédi vagy szerencs-terűleti ügy, melyben jelenlétét észre vétetné. 1261-ben péld. Y. István Sátoralja lakosainak 7 comitatusban szabad vámmentességet engedélyezvén, csak (Patak), Zemplén, Újvár, Sáros, Ung, Borsva és Szabolcs említtetnek, pedig a A pataki birtok-ispánság megszűntével Patak, mint székhely után gyakran neveztetnek el zempléni főispánok. A pataki főispánokat ilyetén llkülönzés nélkül elsorolja Pesty Frigyes: Eltűnt vármegyék I. 140. 1. 2) Vár. Reg. 871. oki. »Zuga curialis comes de Potok.« :í

) Egri kápt. mglvt. »De decimis eomitatus Zemplen in göncre. SZÁZADOK. 1885. IV. FÜZET. 22