Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - II. közl.

VOLT-E SZERENCS VÁRMEGYE. 339 nak, kétségkívüli azért, hogy csakugyan Szerencsen laktak, s talán annak is épen azon részén, hol a múltban vár állott, a mai kastély helyén, amely mellett ma is ott buzog a gyógyító erővel bíró meleg forrás, mely a beteg-ápolással is foglalkozott keresztesek szemeiben még inkább vonzóvá tehette e helyet. Ha ezen kis oklevél szellemét jól fogtam föl : akkor ez maga is tiltakozás a vélt Szerencs vármegye ellen. Én nem is egy, hanem két tiltakozást olvasok ki belőle. a) A szerencsi lovag-monostor annyi százados némaságától alig várhatunk feleletet azon kérdésre : kik valónak alapítói és mikor vált Szerencs az ö sasf észkökké ? A hagyomány is rég elfeledte őket, a némely más tájakon még homályos emlékezetben levő »veres barátokat ;« Szerencsen veres barátokról nem tud senki mit sem ; a kénforrásos tavakat péld., a melyekben betegeiket fürdették, a benczések halastavainak mondják az okosabbak. Meg kell tehát elégednünk e kérdésre azon sovány felelettel, hogy monostorunk alapítóját vagy királyaink vagy a főnemesség soraiban kell keresnünk. Azonban még ha királyi alapítású lenne is, még akkor is Szerencsnek magán birtoknak kellett lennie és országos közvagyon nem lehetett. És nem lehetett e szerint vármegyei székhely sem a keresztes lovagok Szerencs várasa. Mellékesen legyen mondva (mert a szerencsi apátságról kimerítőleg szólani itt tárgyon kívül esik) a szerencsi keresztesek monostorának alapítójául sok valószínűséggel a Bogát-Radvány a torzítás és eredeti alakból való kiforgatás megállapítható, magától értendő, hogy nem hangzási hasonlósági úton állítandó vissza az eredeti alak, péld Serrach-hól csinálunk Szirák-ot, hanem palaeographiai úton kutatván, mely névnek kellett annak lenni, melyet a hibás olvasás Serrach-nak nézett és rájövünk a Szeremch-re vagy rövidítve Scerech-re. Különben Szerencs-nek, mint magyar névnek a torzítás sok gyalázatát kellett kiállania. Ki olvasná Szerencsnek az ortographia e torzszülötteit: Ezerancs, Szeveis ? Pedig mindkettő Szerencs. c.) A Váradi líegestr. ezen ügyesete!218 —1321. közti évekre tehető, és 1227-ik év táján Lucz körül a keresztes lovagokat birtokosoknak találjuk (. . .et partem tesse Lunch (e helyett Luuch) versus cruciferos existendem in provincia Zemplyniensi cum terra et fluuio Tiza etc.), ami ismét inkább Szerencsre vonatkoztatható, mint akár a borsodi, akár a nógrádi bírákra ; d) mert a keresztes johanniták megszűntével itt is, mint másutt, más szerzetesek ülnek kereszteseink örökébe, és egy-egy apátságban azt folytatva találjuk. így Szerencsen apátsággal találkozunk már 1247-ben (. . . terre Abbatis de Zerempch tendit ad flumen Zeremch. Wenzel : Árp. új obmt. VII. 224) és így tovább 1252. 1294-ben stb. Ks mindezt,