Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. DEMKÓ KÁLMÁN: Az 1637-38-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez - II. közl.
AZ 1637 38-iki POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETÉHEZ. '! 1 7 gelikusoknak van okuk, mert sem a bányavárosokban, sem —Kassát kivéve — a szabad városokban »semmi nemű liberum exercitium catliolicum nincsen és mégis eltűrünk.« Az evangélikusok által ajánlott vegyes bizottság kiküldésében rejlő veszély, véleménye szerint, a jobbágyság részéről keletkezhetik, — »mert ba pórommal nem volna dolgom és eommissiora szabadságom ellen nem bocsátanám causámot, és annyival inkább, bogy vádlóm legyen ellene az pór, vagy más valaki pórom képében s úgy álljak törvényt póromnak valahány commissarius előtt.... eddig morgó társunk volt az magyar jobbágya, de ezután peres urunk lenne is, az nemes vármegyék penig köteles szolgák lennének az földes urak ellen és így új tribunalnak erectiójával vég nélkül neveljük egymás közt az gyűlölséget, kire én sem megyek, sem javollásomat nem adom.« Lippay cancellár, Melith György zágrábi püspök, Osáky László, Lippay Gáspár, Perneszy és mások kihallgatáson értesítették a királyt a történtekről s kérték, találjon módot az evangélikusok ellenszegülésének legyőzésére. A jan. 23-iki ülést megelőzőleg Csáky László magához hívatott néhány evangelikus követet s őket azzal akarta a további ellenállástól elriasztani, hogy ellenkezés esetében fel fog oszlatni az országgyűlés. — Leérkezett az ugyanezen napon kelt királyi leírat. A Felség rosszalását fejezi ki a fölött, hogy némelyek, dacára két rendeletének, makacs követeléseikkel gátolják az országgyűlés tárgyalásait. Megígérte már, hogy a evangélikusok törvényes szabadságaiban meg fognak tartatni. Az országgyűlés tárgyalásait folytatni kell és ba némelyek nem akarnak alkalmazkodni az ország törvényeihez, a KK. és RR. többsége határozzon a hazára nézve üdvöseknek tartott ügyek felett. *) Az evangélikusok a leiratra újabb kérvénynyel válaszoltak. 2 ) A Nyáry Lajos, Bogády András és Palugyai Pongrácz által benyújtott folyamodványban előadták, hogy ők a bécsi béke 1-ső cikke ellenére történt vallási sérelmeket akarták orvosoltatni. Sérelmeiket beterjesztették a Felséghez és az ő parancsára saját sérelmeik mellőzésével is hozzá fogtak a többi sérelmek összeírásához. De a katholikus rendek a sérelmek 6-ik pontjában felemlíteni sem akarták az evang. vallás ügyét. Újításra törekvéssel, jogtalan czím bitorlásával és azzal vádolják az evangélikusokat, hogy mint kisebbség gátolják a többség határozatait. A vallás ügyét nevezik újításnak ? — Hiszen azzal már a bécsi béke-Lőcsei levélt. »Decretum SS. Mttis 3-um ... uniti. St. et Ord. assignandum.« 2) »Tertia ovangelicornm supplicatio« п. ott.
