Századok – 1885

I. Értekezések - KRIŽKÓ PÁL: Körmöczbánya birtokának keletkezése és fejlődése

KÜLÖNFÉLÉK. 257 ségek fekvőségei, hanem lakosai is feltétlenül Körmöczhöz tartoztak, mint alattvalók, és ezek képezték a birtok védelmére gyakran szükséges karhatalmat és békés időben nem csekély munkaerőt, mely e város gazdagságát nagy mérvben szaporította. Azonban a körmöczi ingatlan vagyon nagyobbodásának gátot vetettek a huszita háborúk, a melyek Körmöcznek is sok és súlyos költségbe kerültek és a bányászat apadását, valamint az ezzel mindig karöltve járó elszegényedést okozták. Épen úgy, mint akármelyik egyénnek hosszabb, fárasztó munka után kifogy az ereje s pihennie kell, épen úgy találjuk Körmöczbányát a buszita mozgalmak után teljes tétlenségben több évtizeden át. Csakis a XV. század vége felé nyílt megint alkalma Körmöcznek ingatlan vagyonának szaporítására. A háji grófok családja ugyanis ekkor már kihaló félben volt, mert az egyik, Antal, szerzetes volt a túróczi vagyis znioi monostorban, a másik pedig, János, gyermektelen ; a családnak harmadik sarjadéka, Borbála, Zorkóczi Gyulának neje nem volt többé a háji név képviselője. A háji uradalom tőszomszédságban lévén a körmöczivel, nem csoda, hogy Körmöcz minden erővel megszerezni akarta. E czélból szerződést kötött Jánossal, melynek értelmében János haláláig Körmöcztől hetenkint egy aranyat kapott s ezért kötelezte magát, hogy birtokait halála után Körmöcznek hagyományozza. Ezen szerződés megkötésére Jánost azon körülmény bírta, hogy Antal már azelőtt kötött szerződést Majthényi Mihálylyal, mely szerint egymást testvérül fogadták s nyilvánították, kikötve egyszersmind, bogy clZ} Я ki tovább él, örökölje az elébb meglialtnak összes birtokait. Beatrix királyné is belekeveredett a háji uradalom megszereésébe, miért is 1489-ben kiadta a parancsot Saider Péter, kamarai főgrófnak, hogy Majthényi Mihálynak azon 300 aranyat fizesse ki, mely pénzen Antal és Jánosnak birtokai zálogban voltak ugyanazon Majthényi Mihálynál. János részét 1490-ben elajándékozta nagy-lucbei Dóczy Orbán, egri püspöknek és kanczellárjának, valamint testvéreinek, egyrészt pedig a királyné tárnokának Pöstényi Oláh Márknak. így tehát a háji grófok kihalta után, sőt még Jánosnak, ki csak az 1493. évben halt meg, életében kezdődött a harcz a háji uradalom fölött Körmöcz, Majthényi, a Dóczyak vagyis Lipcseyek, és Oláh Márk között. Nem tartozik ide mindazon személyek és családok felsorolása, kik ezután a háji uradalmat birtokolták, elég lesz, ha megemlít-SZÁZADOK. 1885. III. FÜZET. 17