Századok – 1885

I. Értekezések - KRIŽKÓ PÁL: Körmöczbánya birtokának keletkezése és fejlődése

KÜLÖNFÉLÉK. 255 ságot, mely munkánál ugy találták, hogy nemcsak Szklenó, de a tőle meglehetős távolra eső Múthna község, valamint más urak (ezekkel értették a háji grófokat) birtokai is a két mértföldön belől feküsznek, miért is határt nem állítottak, hanem egyedül Szklenót adták át Körmöcznek, a többit pedig a törvényszék íté­letére bízták. Ily eredménynyel a múthnai urak nem voltak megelégedve, daczára annak, a nádor megerősíté a bizottság eljárását és Szkle­nót egész határával együtt odaítélte Körmöcznek, minthogy ezeu terűlet akkor még lakatlan volt, midőn Róbert Károly a két mért­földnyi birtokot Körmöcznek adományozta. Ezen felmérés rosz szolgálatot tett a háji grófoknak is, mert a múthnai urak által javaslatba hozott zsineg megmutatta, miszerint Eelső-Stubnya is két mértföldön belül esik. A körmöcziek csakugyan nem is késtek, hanem ezen körül­ményt felhasználva, panaszt emeltek G a ray előtt Péter, háji Moczkos fia ellen, miképen nem régiben a körmöczi birtokon »Neustub« nevezetű községet alapított és erdeit rontja, miért is kérték, miszerint ezen új gyarmat Körmöcznek átadassék és Péternek az erdők pusztítása, valamint használata megtiltassék. tiaray ennek következtében Pál protonotáriust két szent­benedeki szerzetes kíséretében a háji grófhoz küldte, s ezek által megparancsolta, hogy adja ki Körmöcznek Felső-Stubnyát és határát. Péter nem tudván sokáig ellentállani, kénytelen volt a kör­möcziek kivánatát teljesíteni, mire Körmöcz Felsőstubnya északi határán mély árkot ásatott Túrócz vármegyén keresztül. Ezen régi határ nyomai Felső- és Alsó-Stubnya közt még ma is lát­hatók, valamint a múthnai erdő és a pozseháji puszta között is. Hatóságilag a felsőstubnyai terűlet csakis 1407. évben és pedig húsvét után a nyolczadik napon adatott át znioi János, a templom őre, Béla, a monostor jegyzője, valamint Kővári Pál, a királyi curia főjegyzője által és annak határa a háji urak, Miklós, János és Mihály, Péter fiai, valamint a körmöczi kiküldöttek jelenlété­ben kijelöltetett. így lett a körmöczi birtok legelőször határolva. A múthnai urak csakugyan nem voltak megelégedve tíaray ítéletével s felebbeztek a királyhoz ; Zsigmond király azonban már 1406. évi február 6-án megerősítette ez ítéletet. Eme perek befejeztével birtokolta Körmöcz a körmöczi határt, (melynek kiegészítő részei voltak akkoriban a mostani veterniki, blaufuszi és jánoshegyi határok), valamint a felsőtur­cseki, az alsóturcseki, a szklenói és felsőstubnyai határokat képező terűleteket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom