Századok – 1885

I. Értekezések - KANDRA KABOS: Volt-e Szerencs vármegye? - I. közl.

VOLT-E SZERENCS VÁRMEGYE? első közlemény. Eddig inkább csak sejtettem, a mit manapság már hiszek és vitatok, hogy Szerencsnek egykori vármegyei mivolta történelmi tévely és hogy Szerencs vármegye soha sem létezett. Már másod ízben veszem tagadóba Szerencs vármegyének létezését. Hiába, a fát sem lehet egy csapással levágni, főleg pedig, ha az a balvélekedések oly megizmosúlt bálvány-fája, mint a milyen Szerencsnek vármegyei kérdése. Különben arra, hogy űjabb felszólalással siettessem kidőltét Szerencs megyei dicsősége fájának, leginkább azon alkalom ösztönzött, hogy Szerencs felül imént vallott s jelenleg indokolt nézetem ellenzékre, mondhatnám, kemény ellenmondásra talált.1) Ezen ellenmondás után úgy vélekedem, kétszeres érdekűnek ígérkezik a fölvett tétel, hogy csakugyan »volt-e Szerencs vármegye ?... ítéletem szerint, hogy e kérdést a végmegoldás felé segítsem, nem szükséges, legalább ezúttal nem, hogy a vitatkozás elém dobott keztyüjét érintsem. Egyelőre talán írói elégtételt vehetek magamnak már az által is, ha csupán az állítólagos megyei székhelyet és területét helyezem lehető történeti világításba. Es a következendőkben épen ezzel kívánok foglalkozni. Új vármegyénknek fölfedezője nem más, mint a jó Nováki József egri kanonok 1827.), a »Memoria dignitatum ecclesiae Agriensis« kézírati műnek fáradhatatlan szerzője. Utánna Balássy Ferencz történetírónk érdemesíté leginkább magát Szerencs körűi. A m. történetirodalom e részben őket vallja első auctoroknak, mihez képest természetesen ők a leghitelesebbek s leghívatottabbak is г) Balássy Ferencz : »Válasz Kandra Kabosnak a sombolyi föesperesség s a sárvári várispánság és apátság kérdésében« »Századok« 1884. évf. 543. 1. SZÁZADOK. 1885. III. FÜZET. 16