Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - III. közl.

204 II. ULÁSZI.Ó király a magyar korona területének megcsonkítására nem gon­dolhatott ; a roppant összeg kifizetésére nem volt képes. Az alku­dozások tehát ismét megszakadtak. Mire Albert, ellenség mód­jára dúlva az országban, a fölvidékre vonúlt, és Kassát vette ostrom alá.x ) Ezalatt Miksa király is megindította a hadi munkálatokat Ausztriában. Ellenállásra nem találva, a Mátyás által meghódí­tott terűletet, Bécs városával együtt, hatalmába ejtette, és készü­leteket tett, hogy Magyarország területére vigye át a háború színhelyét. Ily körülmények között, a két külföldi trónkövetelő fenye­gető magatartásával szemben, Ulászló és hívei nem csekély meg­nyugtatására szolgált, hogy Corvin János és Beatrix támogatá­sára számíthattak. A herczeg, augusztus közepe táján, Budára jött, ahol sírva panaszolta el, mint döntötte őt pártfeleinek árúlása szerencsét­lenségbe.2 ) És most készséggel fogadta el Ulászló híveinek ajánla­tát, hogy velők véd és daezszövetségre lépjen. Az egyik részről az egri, váradi és győri püspökök, Báthori István és Drágffi Ber­talan, a másik részről Corvin János, a pécsi püspök és Ráskai Balázs kötötték meg az egyességet. Az általok kiállított oklevélben, melyet aláírásaikkal és pecséteikkel erősítettek meg, elegikus hangon beszélnek arról, hogy Mátyás halála után »árván« maradtak hátra; nagy veszé­lyek, sokféle ellenségek fenyegetik őket ; ezért őszinte barátságot, jóakaratot fognak egymás iránt tanúsítani ; »bármily ellenséggel szemben, senkit sem véve ki,« minden erővel, ha kell hadaikkal is, kölcsönösen oltalmazni fogják egymást ; és »az országtól« soha el nem szakadnak.« 3 ) *) Ezen találkozás alkalmával történhetett az, a mit Tubero elbe­szél (51.), hogy Albert herczeg szemrehányásokat tett Báthorinak, mert az országba meghívta és azután elpártolt tőle. 2) A milánói követ szeptember 8-iki jelentése. Es Bonfin elbe­szélése. 8) Az oklevélben még azon kevésbbé jelentékeny pontok foglaltat­nak : hogy ha egyik a másik ellen sérelmet követ el, a két fél köteles a békés kiegyenlítést megkísérlem, ha ez nem sikerül, az ügyet a szövet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom