Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

176 TÁRCZA. Két kevésbbé érdekes XVI. századi oklevél szól még e családról : ezeknek egyike 1548-ból a Marháza és Kucsod birtok határait leíró, a, győri káptalan által kiállított oklevél. Másika ugyanazon káptalannak 1572-iki oklevele, mely Markházi György özvegyének hagyományát tartalmazza rokonai részére. Ez oklevelekben említett családtagok azonban, az oklevelek kora közt hosszú idő telvén el, az említettekkel össze nem köthetők. A XVI. századi oklevelek közt vau még két érdekes. Rudolfnak 1599. sept. 1-én az esztergomi és pozsonyi káptalanokhoz intézett beiktatási parancsa, melylyel történelmünkből eléggé ismeretes tanácsosát Scharft'enberghi Himmelreich Tiburtiust a mosonymegyei Oroszvár birtokában beiktatni rendeli. A többi oklevél kevés érdekeset tartalmazván, elég mindegyikről pár szóval megemlékezni. 1611. decz. 6. A zágrábi káptalan oklevele Gereczi István és Mátyásnak a varasdmegyei Graberje birtokába való iktatásáról. 1653. juu. 12. Pálffy Miklós nádor rendelete Győr megyéhez я szarvaskendi Sibrik család tagjai közt történendő osztály tárgyában. 1673. jún. 23. Pakay Benedek főpóstamester (supremus per Hungáriám postarum magister) tiltakozása a pozsonyi káptalan előtt. 1673. márc. 1. A Pakai családbeliek magyar nyelvű fassioja a pozsonyi káptalan előtt. 1795. máj. 20. Gr. Zichy Károly győri főispán maga helyett meghatalmazottat jelöl ki. Ezeken kívül két Austriát érdeklő oklevél is van az ajándékozottak közt 1615. és 1754. évekből, melyekről bővebben megemlékezni fölöslegesnek tartom. Budapesten, 1885. febr. 5. Fejérpataky László, vál. tag. VILÁG- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK TSKOLA1 ÉRTESÍTŐKBEN. 1. A magyar-óvári algymnasium 1884-iki értesítőjében AllekerLajos összeállította »Az egyházi és világi lovagrendeket«, a legrégibb időktől napjainkig, leírva keletkezésük, fenmaradásuk, átváltozásaik, illetőleg megszűnésük történetét. Az egyházi lovagrendek közül tüzetesebben foglalkozik a johanniták és ispotályosok, a templariusok vagy templomos vitézek, — a német lovagok rendével, a Jeruzsálemi vagy szent sír-renddel, a Bethlemiták vagy vörös csillagkeresztes lovagok rendével és a szent György renddel stb. A világi vitézrendek nyomait az V. századtól kezdve kutatja a előszámlálja századonkint a különféle államokban alapított lovagrendeket.