Századok – 1885

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Irodalom- és műveltség-történeti tanúlmányok a Rákóczi korból írta Thaly Kálmán ism.

166 TÖRTÉNETI IRODALOM. haszonnal is járt. A műipart, különösen az ötvösművészetet újra felvirágoztatá. Honnan volt e fény, e gazdagság ? A külfölddel folytatott kereskedés, mely főkép marhával a'semleges Szilézián át szaba­don űzetett — volt ezen gazdagságnak egyik forrása. A főneme­sek gazdagodásával kétségkívül karöltve haladt a középosztály vagyonosodása is, melynek emelésére nagy mértékben befolyt azon körülmény, hogy Rákóczi az 1708-ban elvesztett trencséni csata előtt pénzadót nem vetett az országra. Mindezek mellett a különböző iparágak fejlesztéséről sem feledkezett meg. A kurucz hadaknak szervezésével az iparosoknak jövedelmező forrást nyi­tott, miután a harczosok szükségleteit úgy ruházatban mint hadi­szerekben a városok iparosai által állíttatta elő. De tudta Rákóczi azt is jól, hogy a »nervus rerum bellicarum« a pénz, azért a bányamívelést sem hanyagolta el. A nemes érezek bányászatát Hellenbach János, — a rézipart Berthóti László — és a vasipart Lányi Pál vezetése alatt kiváló tökélyre emelte. Benne a tudo­mány s a művészet szintén hatalmas pártfogóra találtak. A. fenn­álló iskolák gyámolítása, tekintet nélkül a különböző vallásfele­kezetekre, az udvarában élő festőművészek, metszők, zenészek egész sora minden jó és szép iránt fogékony lelkének legfényesebb bizonyságai. Mindezen fényoldalai a Rákóczi nemes lelkének azonban egyet nem feledtetnek : azt a szűkkeblűséget, melylyel az utolsó nemzeti fejedelem környezete mindazok iránt viseltetett, kiket az ősök érdemei, vagy isten kegyelme a főurak sorába nem emelt. Thaly maga mondja, hogy a vak Bottyán azért nem lehetett tá­bornagygyá, mivel nem volt mágnás. A marechali botot öten viselték, mind mágnások ; a generalissimus Bercsényi volt. Aris­tocrata szellem lengi át a fejedelmi környezetet egészen. Mindaz­által nem akarunk ezen tényből hímet varrni a Rákóczi érzel­meire. Nem hárítjuk ezért a felelősséget egészen reá : kora gon­dolkodásának befolyása alól ő sem oldhatta fel magát. E tanúlmányok részben a »Századok«-ban jelentek meg, s bárha most átdolgozva bocsáttatnak ismét a világ elé, — szük­ségtelennek tartjuk bővebben foglalkozni velők. A »Babonás hie­delmek a Rákóczi-korban« s »Forgács Simon mint író« cz. tanúl­mányok kétségtelenül még élénk emlékezetében élnek folyóira­tunk olvasóinak, melyekhez itt méltán csatlakozik Petrőczi Kata Szidónia, e főrangú hölgy női és írói jellemzése. Aa adalékban a kuruezvilági költemények tárához egy pár történeti hűségű vers foglaltatik, s számos buzdító dal mellett, egy »Az világhoz sza­bott ének« czímű költemény 1675-ből, melynek ismeretlen szer­zője a nép között lábra kapott demagogicus mozgalmakat éles

Next

/
Oldalképek
Tartalom