Századok – 1885

I. Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677.

élete és politikai működése Itídl—1 077. 1 37 indulván ü felsége, mind feleségével, öcscsével együtt érkezett az köpcsényi mezőre, jüvén Pozson felöl, az holott az magyarországi statusok szép ennehány sereggel várták ö felségeket, Losi esztergomi érsek uram üdvözlötte ö felségeket az statusok képében, az előtt penig Köpcsényben, liol szép egy sereg szív у néppel ment volt eleiben Bottyáni uram ü nsga, ott az tájon üdvözölvén ö felségét. Az után ö felsége mind az öcscsével együtt lóra ülvén, úgy gyiitt be velünk. Az kopjás seregek kinn maradtak, csak az szín magyar nép jütt be előtte nagy seregben, az után az magyar és német urak elvegyi ő S felsége előtt. Beérkezvén az városban, az Szentmártonba ment, ott az Te Deum laudamust elvégezvén, úgy ment az szállására stb.« Az 1637/38-ik pozsonyi országgyűlés története sokkal ösnierctesebb semhogy én arról írni jelen alkalommal feladatomnak tarthatnám, de tanúlmányom szűk keretébe beilleszthető sem volna, s csakis annyiban emlékezem meg róla, a mennyiben az kitűzött czélomhoz képest elkerűlhetlenűl szükséges. A protestáns rendek a legnagyobb elkeseredéssel gyűltek Pozsonyba és erélyes hangon követelték sérelmeik orvoslását. Már két országgyűlés oszlott el a nélkül, hogy méltó panaszaik tekintetbe vétettek volna, smindezideig üres biztatásokkal kellett megelégedniük. Mindkét részről szenvedélyes viták fejlődtek ki s erre vonatkozólag Berényi György naplója valóban megbecsülhetlen reánk nézve. — Följegyzéseiből sok olyan dolgoknak jövünk tudomására, a mit évkönyveinkben hasztalaníil keresnénk s aprólékos adataival kitűnően jellemzi a kort s az embereket. Soraiból kitetszik, hogy ő maga, sem az udvar, sem pedig a nádor eljárásával nem volt megelégedve. Eszterházy Miklós valóságos pressiót gyakorolt a rendekre s fenyegetései, rémítgetési által — saját akaratát a szó teljes értelmében rá erőszakolta az országgyűlésre. — Hasztalan volt a protestánsok minden küzdelme s bár a követek kijelentették, hogy ők »mint szabad személyek, szabad személyektől, szabad országgyűlésre szabadon discurálni« küldettek ; a nádorral szemben mit sem tudtak elérni s kénytelen kelletlen reá mentek az ország egyébb sérelmeinek tárgyalására. Berényi György most is tagja volt a sérelmeket összeszedő bizottságnak s naplója már csak "azért is nagy fontossággal bír, mivel az országgyűlés két háza között kifejlődött vitákról teljes részletességgel tudósít s egy XVII-ik századbeli diaeta lefolyásáról a lehető leghűbb képet nyújtja. — A rendek, főleg a protestánsok több ízben voltak audientián az uralkodónál, Berényi közli az ez alkalommal mondott beszédeket is, s mindenre kiterjedő figyelme, pontos datumai — a teljes közvetlenséggel írott tudósítások azt mutatják, hogy maga is tevékeny szerepet játszott ez országgyűlésen — s már némileg ennek szóvivői közé tartozott.