Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - II. közl.
108 II. ULÁ8ZLÓ Ezen egyességet János berezeg szóbeli nyilatkozattal és kézszorítással elfogadta. J ) Mindazáltal egyik fél sem járt el jóhiszeműleg. A főrendek, míg a bevezetésben úgy szólanak, hogy a királyválasztás kimenetele nem tőlük függ, és csak mint lehetőséget tüntetik föl azt, hogy nem János herczegre eshetik a választás ; az egyesség több pontjában elárulják, hogy másik jelölt, és pedig egy az országon kivűl lakó uralkodó megválasztását bevégzett ténynek tekintik. 2 ) János berezeg pedig az egyesség föltételeinek elfogadása után, meghiúsítva a főrendeknek a belső béke megóvásához csatolt reményeit, még nagyobb erélylyel folytatta actióját, a melyre most új tér nyílt. Talán épen az egyesség megerősítése napján, junius 13-ikáu, vonultak a fővárosba Újlaki Lőrincz berezeg, Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és a Beriszlók, — az egyik szerb deszpót, a másik vránai perjel — több előkelő úrral, sok nemessel, néhány ezer fegyveres élén. 3 ) Mindegyik párt kísérletet tett, hogy őket megnyerje. Corvin János, személyesen, a kalocsai érsek által kísérve, kereste föl táborukat. De ezek meggyőződvén arról, hogy a többség Ulászló részére biztosítva van, előnyösöbbnek látták a cseh király pártjára állani, és ezzel alkudozásokba bocsátkoztak. Mindenek előtt azt kívánták, hogy a Mátyás halála óta véghez vitt erőszakos tényekért és birtok-foglalásokért - egyebek között a pécsi püspök a pécsváradi, Újlaki a péterváradi apátságot foglalta el — büntetlenség biztosíttassék. Továbbá a Corvin Jánossal kötött egyesség megváltoztatását követelték ; mert Újlaki maga számára igényelte a bosniai királyi czímet, melyet atyja is viselt, és több Pray. Epistolae Procerum. I. 378—ЗУ4. Kovachicli. Supplemeutum ad Vestigia Comitiorum. II. 270 — 282. x) »Data fide et stipulata manu . . . adimplere promisit.« 2) Az oklevél szerint János herczcg Buda, Visegrád és Belgrád várakat »usque ad adventum futuri Regis in hoc Regmim« kezei között tarthatja. 3) A megérkezés napját a milánói követ június 20-iki jelentésében említi. Bonfin szerint kétezer fegyveres élc'n jöttek.
