Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. FRAKNÓI VILMOS: II. Ulászló királylyá választása - II. közl.
98 II. UT.ÁSZI.Ó helyen tanácskoztak, rendszerint Budavárában, és többnyire csak akkor jelentek meg a Rákoson táborozó köznemesség gyülekezetében, mikor az általok előlegesen megállapított végzéseket elfogadás, jóváhagyás végett előterjeszteni kívánták. ] ) A főrendek, kik ily módon tényleg az országgyűlés egyik külön alkatrészét képezték, és a kezdeményezés jogát egészen magokhoz ragadták, ezt természetesen a királyválasztásnál is igénybe vették. Tömeges gyülekezetek körében, a hol fölkiáltás útján történik az ügyek eldöntése, és a fejenként való szavazás kivihetetlen : azok, kik az indítványozás jogát bírják, rendes körülmények között döntő befolyást gyakorolnak az eredményre. Az 1458-iki eset, amikor a fegyveres köznemesség tömege Mátyás megválasztására kényszeríti a főrendeket : elszigetelten álló kivételt képez. Mátyás, úgy látszik, épen ezen eset ismétlődését akarta megakadályozni. Törvény útján szabályozta a királyválasztásnál a kezdeményezési jog gyakorlását. Megállapította, hogy a nádor hívja össze a királyválasztó országgyűlést, vagyis ő határozza meg a királyválasztás időpontját; továbbá, hogy a királyválasztásnál a nádor adja legelső szavazatát, vagyis a megválasztandó király személyére nézve ő tesz indítványt. Ezen intézkedéseknél is János herczeg érdeke lebegett a király szemei előtt. Nem hitt a tömegek hálájában; de bízott azok ragaszkodásában, kiket jótéteményeivel elhalmozott. Számításaiban csalódott. Egész combinatióját már az az egy tény is fölforgatta, hogy halálakor a nádori méltóság üresedésben állott. Ez a körülmény a többi főrendek befolyásának súlyát tetemesen gyarapította. Primus inter pares sem volt soraikban. A királyválasztó országgyűlés megnyitása május 17-ikére volt kitűzve. A határidő rövidsége és a közlekedés nehézségei miatt, csak május vége felé kezdettek gyülekezni az egyházi és világi főrendek, kik bandériumok élén, többnyire nagyszámú köznemesség által kisérve, jöttek. Az elsők közé tartozott Báthori Utóbb az 1495-ikévi országgyűlés egyik törvényezikke elrendelte, liogy a király az országgyűlés megnyitása előtt, az előterjesztendő ügyek iránt, az egyházi és világi urakkal megállapodásra jusson.
