Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193

208 TIIAT,Y KÁLMÁN. magánjellegű kisebb pecséteiknél éltek ezután is — ősi czímereikkel, a jeruzsálemi jelvényekkel való bővítés nélkül ; azonban közjellegű kiadványaiknál használt nagy pecséteiken — sőt grófi diplomájok kelte óta kis gyűrűpecséteiken is — sohasem hiányzik a Szent-Sír lovagjai jelvénye, a szent város ragyogó czímere. Bercsényi Imre ezután úgy látszik, nyugton volt néhány évig. Nejének, két fiának, és terjedelmes birtokai kezelésének élt, a mi — ezeknek az ország különböző részein (Marosszék, Fejér, Kiiküllő, Doboka vármegyék), a Partiumban (Bihar, Zaránd, Szörény), továbbá a török hódoltságon (Arad, Csanád) szétszórtan és egymástól nagy távolságokban való fekvésök miatt — nem csekély föladat vala. Nejének kódmező-vásárhelyi és sólymosi uradalmai a török iga alatt, a harácsolások s a végbeleik kölcsönös rablókalandozásai, dúlásai miatt folyvást pusztulának és néptelenedének. Hód-Mező-Vásárhelynek virágzó praediumai már csaknem mind a földdel egyenlőkké lőnek, csupán maga a tömörült város maradt meg. Sólymosnak is több falujából a lakosság, a folytonos zaklatásokat nem állhatva, mindenestől kiköltözék s szanaszét bujdosott, csak a romladozó puszta házak maradtak hátra. Ily körülmények között, ha már e két főbirtok így bitangoltatott : Bercsényinek oda kelle fordítnia igyekezetét, hogy legalább bihari és zarándi jószágait minél gondosabban kezeltethesse. És e czélból, miután Sólymos várától elesett, most a még egyelőre erdélyi kézen meghagyott jenei vártól védett Boros-Jenő városában szerzett egy derék nemesi házat, hozzávaló részjószággal s jogokkal. E jenei curiájából azután egyaránt administrálhatta úgy bihari, miként zarándi birtokait, és ügyeibetett némileg sólymosi földesúri jogainak is viszonylagos érvényesítésére, vagy legalább lehető óvására. Ekként ideje családja körében, 1615—16-ban született két idősb fia nevelésével, birtokai gondviselésével, s az ezek közötti utazgatásokkal, könyvek olvasásával, vadászatokkal, stb. telik vala el. Időközben újabb buzgalmi tény létrehozatalára tökélé el magát. Vallási áhitatos érzelmeit követve, Bethlen Gábor fejedelemnél kieszközlé, hogy a csupán görög-keleti szertartás szerinti egyházi cultussal bíró Karán-Sebes városába bevihesse a r. kath. rytust, s e czélból ott jezsuita-missiót alapíthasson. A magyarság kö-