Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 908

TÁRCZA. el lehet mondani. Adja a párbér históriai fejlődését úgy, mint az a congruából fejlődött, az őskeresztyén szervezetből bejött hozzánk s adja fejlődésének minden phasisábau. Önállóan az első forrásokból tanúlmányozván a kérdést s túlnyomó részben levéltárakból vett adatokból merítvén, alkalma volt a dolog mélyébe hatni s vázolni egy nevezetes institutional mely napjainkig fentartá magát, minden phasisát, a »laudabilis eonsvetudo«-nak egész fejlődését. Nagy fontosságú ez magára a köztörténetre is : a XVII-ik században oly nagy szerepet játszott kegyúri jog, 3 II. Józsefnek egyházi reformjai is jobban érthetővé lesznek e könyv fejtegetései által. A munka végéhez becses okirattár van csatolva : de sajnosan nélkülözünk egy indexet. A könyv Hajnik Imrének van ajánlva. Ugyannak egy önálló részlete, egy jogtörténelmi tanúlmány kiilön is megjelent: »A protestánsok viszonya a párbérhez, az 1790/91. évi törvényhozásig,« mely a »Magyar Igazságügy« folyó évi 4. és 5. füzetéből külön lenyomat s eredeti oklevéltári nyomozások alapján készült. Ajánljuk e füzetkét a jogtörténeti tanúlmányokban gyönyörködök figyelmébe, kik azt Zilahi Sámuelnél 40 krért megszerezhetik. — Dudás Gíula tagtársunktól egy kis, öt ívre terjedő monographia hagyta el a sajtót a zentai csatáról ; monograpliiai részlet Zenta város történetéből. A hadügyi levéltár által kiadott nagy vállalat Savoyai Eugénről annyi adatot összehordott e csatára vonatkozólag, hogy szerzőtől új adatokat nem is várhattunk. De a már ismerteket ügyesen használta fel e kis monograpliiai részletben. — Mikulik József, kit olvasóink mint szorgalmas búvárt a Századokban és Történelmi Tárban közlött czikkeiből ismerhetnek, egy nagyobb monographiához fogott, mely a magyar kisvárosi életet mutatja be a XVV-dik és XVII-dik században. Ebből egy kis részletet »a török iga« czím alatt mintegy mutatvány képen kinyomatott. Iiozsnyó városa gazdag levéltárát használta leginkább szerző s a mit ebben, és más helyütt szétszórva talált, akkép állította össze, hogy e szomorú korszaknak valóban hü képét nyújtja. Óhajtandó volna, hogy az egész munka napvilágot lásson. — Hkadszky József tagtársunk a Kárpát-Egyesület 1875-iki Evkönyvében a Lapis refugii-ról, melynek közelében ma a szepesi püspök regényes kastélya áll, érdekes kis rajzot adott. Hosszas hallgatás után ugyané helyen megkezdte szepesi tanúlmányai folytatását s az Evkönyv-60*