Századok – 1884
Értekezések - Dr. SZÁDECZKY LAJOS: Történelmi értekezések iskolai értesítőkben - I. közl. 717
TÁRCZA. 719 alphabetek Ösmerete csak a legújabb kor régészeti kutatásainak eredménye. Még egy csekély figyelmeztetés után, hogy az az idézett Samosius Steph., »Analecta lapidum vetustorum in Dacia« stb. cz. mii írója nem Szamosi, de Szamosközi István : nincs más hátra rövid ismertetésünk után, minthogy szerencsét kívánjunk szerzőnek e téren teendő további kutatásaihoz s óhajtsuk, hogyne rejtse úgy el, mint ezt, amely nagyobb olvasókört érdemelne, mint egy iskolai értesítőé. 2. Az esztergomi főgymnasium értesítőjében Az Árpádház nemzetségfája és családi viszonyairól találunk értekezést Horváth Bálinttól. Szép és érdemes téma a történetíró és geneologus kutatásaira ; de próbára is teszi íróját. Sokan fáradoztak már az Árpádok családfájának megállapítása körül, régibb és újabb historicusok és geneologusok egyaránt, de igen 'sok kérdés maradt még megoldatlauúl, sok hézag kitöltetlenül. — Szerzőnk is arra a meggyőződésre jutott tanúlmányai közben, hogy az Árpádház több t:igját fedő homályt alig lehet kellően megvilágítani. Es az természetes is forrásaink a krónikák és okmányok hiányos tudósításai mellett. De ha egészen teljes és minden tekintetben kimerítő geneologiát nem is lehet összeállítani : legalább a lehetőt megtenni, főbb vonalaiban összegezni az eddigi kutatások eredményeit, kiegészíteni azokat a hazai és külföldi összes kútfők segélyével s az újabban napfényre hozott okleveles adatok alapján, szóval a lehető teljes geneologiát összeállítani, — már magában is szép és elismerésre méltó törekvés. — Hogy írónk nem sajnálta a fáradságot s avatott kézzel nyúlta kútfőkhöz s felkutatta mindenünnen az adatokat : arról munkája minden egyes szakasza s az idézett számos kútfő tanúskodik. így aztán természetes is, hogy lelkiismeretes kutatásának eredménye el nem maradt s sok hézagot sikerült kitöltenie s nem egy nyilt kérdést megoldania hosszú (160 lapot tevő) munkája folyamán. 3. A nagyváradi kath. főgymnasium értesítőjében Cséplő Péter a nagyváradi várban tett kutatásokat írja le. Élénken emlékezünk, milyen általános érdeklődést keltett országszerte a hír 1881. aug. havában, hogy a nagyváradi várban, építkezés alkalmával szent László templomának alapjaira akadtak. Társulatunk épen sárosmegyei kirándúlását tartotta, midőn távirati értésítést kapott a nagyfontosságú felfedezésről. A közoktatási minister szakértőket küldött Váradra az ügy mibenlétének megállapítására. A szakértők jelentése alapján a hadügyministerhez for-