Századok – 1884

Értekezések - ZSATKOVICS KÁLMÁN: Az egri befolyás és az ez ellen vívott harcz a munkácsi görög szertartású egyházmegye történelmében - I. közl. 680

ÉS AZ EZ ELI,EN VIVOTÎ HARCZ. 687 a régi szokások és rend ellenére semmit sem fogok tenni.« — Hogy pedig ez ígéretének annál nagyobb hitelt szerezzen, a nyilatkozat III. pontjában megígérte, hogy Lengyelországból sem papokat, sem tanítókat be nem fogad, míg az előbbi pontban azt fogadta, hogy Lengyelországgal minden összeköttetést megszakít. E két utóbbi ígéretet azért kellett nyilatkozatába felvennie, mert, mint említve volt, Lengyelországból jöttek a jesuiták útmutatása folytán unitus papok s tanítók a kárpátalji oroszok közé az unió terjesztése végett, s igy midőn Taraszovics a lengyelországi oroszokkal való közlekedésről nyíltan lemond, lemond egyszersmind hallgatagon a fejedelemnek nem tetsző unió terjesztéséről is. Meg kell itt azonban azt is jegyeznem, hogy e nyilatkozat bizonysága szerint Taraszovicsot annál könyebben zaklathatta az uniohoz való hajlama miatt a fejedelem s illetve Ballingh, mivel Taraszovics még oly hibákban is szenvedett, mik állásával nem igen fértek össze. A Taraszovics esete egyrészt, a jezsuiták s a Lengyelországból bejött unitus papok és tanítók működése másrészt, azon meggyőződésre vezették a kárpátalji nem egyesűit orosz nép papságának értelmesebb részét, hogy csak ugy menekülhet meg a Protestantismus sanyargatásaitól és csak úgy remélheti siralmas anyagi és szellemi helyzetének javúlását, ha félretéve a tudatlanság szülte makacsságot, visszatereli a gondjaira bízott nyájat a katholika anyaszentegyházba s így a lelkijavakon kivűl megszerzi annak nemcsak a hatalmas és befolyásos katholikus főpapság támogatását, hanem magának a királyi udvarnak jó akaratát is. A clerus e meggyőződésének adtak kifejezést még Taraszovics életében t. i. 1645-ben Rosztosinszky Parthén Péter és Korniczky Demeter orbovai Jakusich György egri püspök előtt, kit arra kértek fel, hogy vegye kezébe az unió megkötésének ügyét az oroszok közt]). Jakusich e kérelem következtében 1646. april 24-re az ungvári várba hívta össze a munkácsi clerust. Ez öszszejövetelnél 63 pap képviselte a munkácsi clerust, kik is Jakusich felhívására az uniót elfogadni készeknek nyilatkoztak s az apostoli hitvallást Jakusich kezeibe le is tették. Ámbár e gyűlés jegyzőkönyve mai napig is lappang, azt azonban még is tudjuk, hogy az unió nem föltétlenül lett 1646-ban elfogadva, hanem csak azon három feltétel alatt, hogy 1-ször biztosítva legyen az nnitusok részére a keleti egyház szertartása, hogy 2-szor szabadon választhassák püspökeiket s azokat a pápa erősítse meg, s hogy végre 3-szor élvezzék az egyháziak mindama előjogokat, mikkel a róni. kath. clerus bír. Egyébiránt az unió miként való Duliskovies TI. 95.