Századok – 1884
Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - II. közl. 643
652 AZ 1(>83-1KI HADVISELÉS tanúsítottak, mindenkit meggyőzhetett. Caprara teljesen meg is volt erről győződve, a miért egyre tanácsolta, igyekezzék az udvar nyugaton békét biztosítani, mert itt teljesen túlsúlyban van a liarcziaspárt. 0 csak egy esetben vélte a békét föntarthatni, ha a bécsi kormány egész erélylyel föllép Tlieököly ellen s ezen erőnyilvánítással lehetővé teszi a békepárt fölülkerekedését. De nemcsak Caprara tapasztalatai és tanácsaiból láthatták a veszedelem közeledését. Paresics, a magyar rendeknek Caprarával ment követe, Szófiában találkozott Tkeököly embereivel, ezek is ekkép nyilatkoztak. Április végső napjaiban Budára ment a bujdosók vezére s megegyezett az ottani vezérrel. S ez annál kevésbbé volt titok, mert magának Tkeökölynek volt gondja arra, hogy a béketárgyalásoknál szerepelt megbízottja : Szalay Pál hírül adja Strassoldo tábornoknak. De lia még akkor is hittek a béke lehetőségében, meg kellett az ellenkezőről akkor győződniök, mikor Tlieököly — pár napra esküvője utáu (június 24.) — fölmondta a fegyverszünetet, julius 19-ikéről 20-ikára virradó éjszakán a kassai fellegvárat kézrekerítette s onnét kiáltványt intézett a nemzethez, az ősi szabadság helyreállítása czéljából sorakozásra híva föl. Nem sokkal ezután pedig Füleknél Theököly seregében harczoltak a török által kirendelt erdélyiek, sőt török csapatok is. September 17-ikén megjött Theököly részére az atlmame a magyar királyságra, mely czímet nem fogadta el s magát csak Magyarország fejedelmének czímezte, Bocskay példáját követve. A bécsi kormánynak a török békébe vetett bizalmát, mely csakis XIV. "Lajos iránti elfogúltságán alapúit, mindez nem volt képes megingatni: miben nagy részük volt Lipót nyugoti szövetségeseinek, különösen Borgorrayneronak, a bécsi udvarnál nagy befolyású spanyol követnek. Erről tesz tanúságot, hogy akkor, midőn e veszedelem már oly nyilvánvaló — megköttetik a laxemburgi szövetség, mely Ausztriát egy kétségtelenül évekig tartó háborúba volt döntendő. Augustus 11-ikén még mindig a franezia háború a jelszó, habár keleten való átengedések árán is. Augustus 28-ikán a Bécset keletről fenyegető veszedelem szóba jött a titkos tanácsban, de September 3-ikán Lipót a Francziaország elleni háborúra való szándékának adott Crockow brandenburgi követ előtt kifejezést s a