Századok – 1884
Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - II. közl. 643
648 AZ 1683-IK[ HADVISELÉS készen kellett arra lenni, hogy saját népe is legnagyobb ellenszenvvel fog viseltetni vállalata iránt. Midőn XIY. Lajos a törököt fel akarta Lipót ellen használni, úgy kellett a dolgot igazítania, hogy az európai közvélemény előtt, különösen saját népe szemében, ne álljon úgy,minta »pogányok« szövetségese. Eszébe sem jutott tehát ezekkel közös működés iránt egyezkedni. Törekvése oda irányúit, hogy a török föllépését lehetővé tegye. Sztambulban ugyanis különösen 1676. óta nagy volt erre a hajlandóság, a mikor Kara Musztafa lett nagyvezérré, egy nagyravágyó ember, a ki égett a vágytól, oly hírhez jutni, mint Szulejmán, Magyarország meghódítója. 0 Németország meghódítója dicsőségét szomjúhozta. XIY. Lajos tehát első sorban arra törekedett, hogy fölhasználva a Lengyelországban szerzett befolyást, Lengyel- és Törökország között békekötést hozzon létre. Úgy állították föl a kérdést, helyes-e, illő-e a keresztyénség esküdt ellenségét egy barátságos keresztyén hatalom nyakáról elvonni s inkább egy ellenséges ellen indítani? Az volt a felelet: helyes. Ezen alapon a franczia diplomáczia egész bátran működhetett. S nem eredmény nélkül. De a béke még létre sem jött, háborúba keveredtek a törökök az oroszokkal, mely egész 1681-ig tartott. Ilykép megbukott a franczia kormány azon térve, hogy a törököt még a második hódító hadjárat idején Ausztria ellen fölhasználja. Csak annyit ért el, hogy a törökök most már jobb indúlatot tanúsítottak a magyar fölkelés iránt s nem ellenezték, hogy Erdély annak védője gyanánt föllépjen. Ennek folyománya volt az 1677-ki varsói szerződés Francziaország, Erdély és a bujdosók között. Francziaország bővebb segélyt helyezett kilátásba, s a bujdosók, a kiknek e szerint Teleki Mihály kővári kapitány lett vezérökké, erélyesebb föllépést. Még nagyobb jelentőségre tettek a bujdosók szert, a mint vezérletöket a fiatal Theököly Imre vette át. Hódítását a dunai felföldre is kiterjesztette, kézrekerítette a bányavárosokat, pénzt veretett. Nagyobb eredményekben csak az gátolta meg, hogy fölléptekor a második háború lángja már kialvóban volt: 1678. augusztus 10. megköttetett a béke Francziaország és Hollandia