Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - II. közl. 643

AZ 1683-IKI HADVISELÉS ÉS IRODALMA. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. I. A XYII-ik század második felében két majdnem egykorú uralkodó ült az oly régóta versengő Bourbonok és német Habsburgok trónján. Ott XIV. Lajos, itt I. Lipót. A majdnem egyidős fejedelmek szinte egyszerre kezdtek uralkodni, Lajos ugyan 1643. óta király volt, de tényleg csak 1661-ben vette át a kormányt. A. két fejedelemnek közös vonása volt uralkodói tisztük lelkiismeretes fölfogása és a maguk személyének nagyratartása. E közös tulajdonok mellett azonban teljesen különböző egyéniségek voltak. Már hiúságuk igen különbözött. Lajos a maga egyéniségére volt büszke, meggyőződve arról, hogy ő azzal az első uralkodó, Lipót nem személyeért tekintette magát elsőnek, hanem mert császári méltóságát minden mások fölött állónak képzelte. Lajos rendkívüli szellemi tehetségekkel volt megáldva, Lipót családjának legközépszerűbb tagjai közül való. Mindenik igen tevékeny részt vett az uralkodói teendőkben. Csakhogy tevékenységük igen különböző volt. Lajos, bár minisztereit a legkiválóbb emberek közül választotta, nem függött tőlük, hanem irányt adott nekik, egész Erancziaországnak, sőt egész Európának. Lipót nem nagy ügyességet tanúsított emberei megválasztásában, de azért nagyon is függött tőlök, ő mindig arra hallgatott, a ki egyidőre hatalmába tudta keríteni, s ha valamikor eltért, nem azért tette, mintha önálló ellenkező nézete lett volna, hanem hogy valamely rendesen elmellőzött tanácsosának is egyszer kedvét teljesítse. Századok. 1884. VIII. Füzf.t. 43