Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 637

TÁRCZA. 641 bírálat alá veszi. Nagy nemzeti szerencsétlenségek alkalmával, ilyen volt a várnai veszedelem is, a túlzások sohasem szoktak elmaradni. S e tárgyakra vonatkozólag is igen érdekes az egykorú források szavait s az újabb írók nyilatkozatait párhuzamba tenni. Hogy a várnai veszedelem nagy dolog volt, az bizonyos, de az is bizonyos, hogy az a történeti írók által olyas valamivé fúvatott, a mi az nem volt. Hogy ez az egész túlzás a »Romuli de Cannas« kezdetű versből származott, szintén kétségtelen. Ez a vers pedig határozottan a mohácsi vész után íratott s csaknem bizonyos, hogy az újabb írók nyilatkozataira ez, s nem a régibb források hatottak. Vaszary fáradságos, de hasznos munkálatot tett a kérdés tüzetes fejtegetése által. — Lengyel könyvek magyar vonatkozással. A lengyel történetírók csak úgy ontják a magyarérdekü könyveket. Rövid pár hét lefolyása közben négy ilyen lengyel munkát küldöttek meg íróik, melyeknek teljes czíme »Történelmi Könyvtár« rovatunkban olvasható. Az első: Szent Kynga (Kunegunda) krakói herczegnii élete és csodatételei, IV7

. Béla királyunk leányáról szól, a ki »Szemérinetes« Boleslawnak lön a neje, s a kit a lengyelek egyik védszentjökül tisztelnek s reliquiáit a szandeczi apáczakolostor templomában őrzik. Dr. Ke,trzynsky Wojciech, a lembergi gr. Ossolilíski intézet tudós könyvtárigazgatója, adta ki e szent életét több régi kéziratból összeszerkesztve, a Mönumenta Poloniae Historica IV. kötetében s önálló külön munkában is. A második : Szent Salomea halicsi királynő életét tartalmazza. Saloinea (Lestko krakói és sandomiri herczeg leánya) II. Endre királyunk Kálmán fiának a halicsi királynak volt a neje. Nővére volt »Szemérmetes« Boleslawnak, a szent Kunegunda férjének, s Salomea volt az, a ki Kunegundát Magyarországból Lengyelországba vitte. Ezt is dr. Kçtrzynski adta ki a Mönumenta Poloniae Historica IV. kötetében s külön munkában; méltó hálára kötelezvén azzal a magyar történetírást is. A harmadik egy fiatal lengyel történetírónak dr. Leniek Jánosnak a munkája a híres visegrádi congressusról l33ő-ben, eredeti források s kútfők ajapján tanúlságosan írva. A negyedik történet-bibliographiai munka : dr. Wislocki Wladisiaw-tól a krakói egyetemi könyvtár szorgalmas bibliographusától, a lengyel »Bibiiographiai Szemle« szerkesztőjétől. Tartalmát a bécsi 200-ados jubilaeumés a Sobieski ünnepélyek alkalmával megyelent munkák, emlékíratok, hírlapi czikkek, színmüvek, költemények, képek, emlékérmek stb. felsorolása képezi, bármely nyelven s bárhol jelentek is meg. így össze vannak állítva a magyar hírlapokban megjelent alkalmi czikkek is. E munkák magyar történeti érdeküknél fogva megérdemlik, hogy később tüzetesebben foglalkozzunk velük. Sz. L. Századok. 1884. VII. Füzet. 42