Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 633

TÁRCZA. 633 Ezekből kitűnik, hogy Sásvárnak Sz. Péterről nevezett egyháza egy jelentékeny egyházi hivatalt vagy javadalmat képviselt Ugocsában és hogy az ecclesia S. Petii de Sasvar alatt nem lehet a szatmármegyei sárvári apátságot érteni. T. Írónknak itt felhozott tévedéseit a tudomány és történelmi valóság érdekében meg kelle igazitanom, hogy azok újabb tévedésekre alkalmat ne szolgáltassanak és hogy Regestrumunk felhozott szakaszai hibásan ne magyaráztassanak, és régi hazai földíratuuk kérdései, melyekre azok vonatkoznak, össze ne zavartassanak és még jobban el ne homályosíttassanak. Balássy FrENCZ. FOLYÓÍRATOK SZEMLÉJE. — A »Hazánk« második kötetének első füzete Horvát István sikerült arczképét hozza. Közli Horvát életrajzát is Zsilinszky tollából, melynek Horvát történetírói működésére vonatkozó részleteit ugyan ö társulatunk juniusi ülésében mutatta be. Érdekes utóhang ez a fényesen sikerült ünnepélyhez, mely a munkás és eredményekben gazdag élet emlékét újítá meg s melyet Zsilinszky kézírati forrásokból, vagy részint Horvát leveleiből állíta össze. Ez első közlemény Horvát fiatalságát tárgyalja, öt pályája kezdetén mutatja be, úgyszólva addig, hol történeti működését megkezdi. Forrás critikával szépen írt dolgozat. — A második czikk is »Komárom 1848—49-ben« id. Szinnyei Józseftől hasonlag bevezetés egy nagyobb rajzhoz. Szinnyei a mondott időben Komáromban volt, mint honvéd hadnagy részt vett a hadi müveletekben s élményeiről naplót vezetett. Ez első közleményben azonban még nem kezdi a naplót : ez még csak tájékoztatja az olvasót. Ez is igen gazdag érdekes részletekben, ebben is azt adja, a mit látott és tapasztalt, mondhatni egy darab történetet tár fel, mely annyival becsesebb, mert jól is van írva. Már az első közlés is mutatja, hogy munkája azon idők történoténck becses forrása lesz. — Torma Károly folytatja Rettegi György emlékiratait 1761-ből s mennél tovább halad benne, annál bizonyosabb lesz, hogy ez emlékírat a múlt század legkitűnőbb munkái közé tartozik : Apornak és Csereinek folytatása az, s az idők történetének első rangú forrása. — Gelich Rikhard folytatja igen érdekes közleményeit István főherczeg életéből : ezúttal körútját s nádorrá választását és főispáni beigtatását festi, egyes érdekes epizódjait e kornak, elbeszélésébe fűzvén. — lványi folytatja a tiszai határőrvidék történetét az 1699 — 1702-iki szervezési munkálatokat festvén. A Tárcza egy pár apróságot hoz. — A »Turul« Il-ik kötetéből a 2-ik füzet jelent meg szakszerű és igen jól szerkesztett összeállításban. Thaly Kálmán a Petneházy család származék rendét közli, általa napvilágosságra hozott adatok alapján. Héthy László a román királyság czímere és színéről ír tanúlmányt, kimu-