Századok – 1884

Értekezések - BALÁSSY FERENCZ: Válasz Kandra Kabosnak a zsombolyi főesperesség stb. kérdésében - II. közl. 626

TÁRCZA. 627 tott, mely eleinte az ö nevéről Tasvárá-nak, későbben Sárvár-n&V. nevez­tetett, azt tudjuk Névtelen Jegyzőnk előadásából ; de bogy e földvár vár­ispánsággá nőtte volna ki magát, vagy várispánsági szervezetet nyert volna, arra nincs biztos adatunk. Igen jól jegyzi meg Pesty Frigyes, liogy a mi magát Sárvári illeti, ezt az ecsedi láp borítja, mely mai nagy kiter­jedését csak a XIV. században, az ecsedi várnak a Báthoriak által tör­tént építtetése után nyerte ; Sárvár romjai e lápból csak igen nagy szárazság idején tűnnek ki. De mire alapítja t. írónk ide vonatkozó tudomását vagy tanul­mányozását ? Névtelen Jegyzőnk előadására s a Váradi Regestrum 124-ik §-ra vagyis Névtelen Jegyzőnk ide vonatkozó előadását a Váradi Regestrum említett szakaszával toldja meg s egészíti ki. A Váradi Rege­strum szakasza pedig, melyre t. írónk, mint második kútforrásra hivat­kozik, így szól : Uztras fráter Tubul de uilla Ilongun impeeiit ioubagiones castri Sásvár, scilicet Zoboslou, Utesam, Bagdanum, Chequelen, Polonk, et castrenses de uilla Drancy, scilicet Kraznet, Coetan, Uisitan et alios de dcstructione predii sui, scilicet damno secundum estimationem uiginti marearum argenti, iudice Demetrio magistro uice regis iudice, pristaldo Adriano de genere Kalatha de uilla Scily, quibus Uaradinum destinatis ad examen ferri candentis, homo predicti Uztras portato ferro iustifi­eatus est. T. írónk az itt előforduló helyneveket igyekszik vagy eröködik önkényes értelmezéssel vagy ráfogással kiigazítani s úgy magyarázni, hogy azok megközelítsék a szatmármegyei helységek neveit, s azokkal vonatkozásba hozattathassanak. így p. o. Sás- vagy Sasvárt Sárvár-ra igazítja, Hongun-1 különös magyarázás vagy ráfogással Chegun vagy Chegen-nek olvassa, hogy azt kapcsolatba hozhassa a szatmármegyei Czégény-nye\, a uilla Drancit-1 Draucli vagy Darócz-ra magyarázza, Scily falu nevéből, hol Adorján pristald vagy bírói végrehajtó (nem segéd bíró mint t. írónk magyarázza) lakott, vagy a honnét való volt, nemzetségi vagy családi nevet csinál, az említett pristaldot Szilfalusi s alább Szili Adorjánnak nevezvén. A ki ily szabadon és könnyen el tud bánni a nevekkel, annak igen könnyű nyomozni és sikerül nyomozásának kitű­zött czélját elérni vagy megközelíteni. De Regestrumunk idézett szakaszát nem lehet a sárvári váris­pánság nyomozásában kútforrásúl felhozni, s az abban említett Sasvárt az ecsedi Sárvár-ra erőszakolni s azzal azonosítani ; mert itt Sasvár értetik s az idézett szakasz arra vonatkozik ; mely ma is fennálló, mező­város Nyitra megyében a szeniczi járásban, közel Pozsony megye szélé­hez. Ugyanis e vár, mely elszlávosítva Sas.'jm-nak és németül Scliossberg­nek neveztetik, hazánk történetében szerepelt s okleveleinkben, mint *) A Magyarországi Várispánságok Története. Budapest, 1882. 399.1. 41*

Next

/
Oldalképek
Tartalom