Századok – 1884
Értekezések - Dr. TERGINA GYULA: Buda visszavételének emlékérmei - I. közl. 594
EMLÉKÉRMEI. 599 Szövetkezési érem : 1684-ben Lipót császár II. János lengyel király Marcus Antonius Justinianus velenczei herczeg közt kötött szövetségre. E látszólag ide nem tartozó történeti vonatkozásokat, s az egykorú eseményeknek rövid felemlítését, — melyeket Renner az ő művében bebatóan tárgyal1) azért kell e helyen ez értekezés keretébe beszőnöm, mert mint látni fogjuk Bécs ostroma s felszabadítása után nem tekintették a szövetségesek művöket bevégzettnek ; mikor Bécs után Magyarországba tétetett át a küzdelem, követték ők a császárt segédcsapataikkal ide is, egyik-másik pedig vezér- mondhatni döntő szerepet is vitt a felszabadítás művében. Ezért illik róluk megemlékeznünk, de meg azért is, mert a Buda felszabadúlását megörökítő emlékérmek között, találunk rájok vonatkozókat is. A magyarországi győzelmek kivívásában nagy rész jutott a bajor Miksa Emanuelnek, a szász herczegnek János Györgynek a bajor Frigyes Ágostnak, Lajos badeni őrgrófnak, a lengyel királynak, s kit első helyen kellett volna felemlítenünk V. Károlynak lotharingia herczegének ; kit családi körülményei is közénk állítottak. Ugyanis még atyja IV. Károly veszíté el herczegségét, kénytelen lévén azt átadni XIV. Lajos franczia királynak ; s midőn később a lengyel trónra lettek volna neki biztos kilátásai, még e törekvéseit is meghiúsítá a féltékeny franczia király. Ezután lépett Lipót szolgálatába, kinek XIV. Lajos elleni harczaiban vitézségének több jelét adá. Mikor időközben V. Lothringern Károly rokona is lett a császárnak, eljegyezvén s nőül vévén Eleonora főherczegnőt, Lipót őt tiroli helytartóvá tette, s mint ilyen 1678-ban Innsbruckba tette székhelyét. 1683. elején Bécsbe hívta őt Lipót, még ugyanazon év ápril 21-én a magyarországi császári hadak főparancsnokává neveztetvén ki ; hadvezéri tehetségeinek több jelét adá, midőn aránylag csekély számú hadtestével ki tudta vinni, hogy a törökök az rősebb pozitiókat nem foglalták el, azonfelül .Győr és Komárom várát teljesen rendbe hozta és megerősíté. Övé a dicsőség, hogy 1684. jun. 18-án Visegrádot adták fel a törökök, s bár ez évben okt. 14—30. még eredmény nélkül ostromolta Budát, a következő évben aug. 19-én bevette Érsekújvárat, 1686-ban pedig az ő vezérlete alatti magyarok vitézségének sikerült a fővárost bevenni, nagy segítségével Miksa választófejedelemnek. Wien im Jahre 1683. Geschichte der zweiten Belagerung der Stadt durch die Türken im Kähmen der Zeitereignisse von Viktor v. Renner, Wien 1883. Verlag von R. v. Waldheim.