Századok – 1884

Értekezések - Dr. TERGINA GYULA: Buda visszavételének emlékérmei - I. közl. 594

596 BUDA VISSZAVÉTELÉNEK leur művészet nem közönséges mindennapi forgalomra szánt tárgyakat alkotott mint pl. az éremverés, fejlődhetett ki oly szabadon s önállóan, hogy már' a XY. és XVI. századbeli művek műbecsök s szépségök által valóban bámulatra keltenek. Ilyen személyeket vagy eseményeket megörökítő fémerek a XYII. században is nagyon el voltak terjedve ; sokat verettek a Habsburgok már előbb is, Lipót alatt pedig annyira ment e szokás, hogy példáúl Buda visszafoglalását a törökök kezéből 1686. sept. 2. nem kevesebb mint 76. érem örökíti meg, melyek az ostromot, a város múltját, a szereplő személyek viszontagságait tartalmazzák s igy ezekből" nemcsak a visszafoglalás eseményére, hanem már előzőleg a törökök kiűzése s megtörése czéljából alakúit fejedelmi szövetkezések megismerésére is érdekes adatokat merítünk, mint az alábbiakból látni fogjuk : A fémerek előállítási módja négyféle volt : az öntés, a trébelés (getriebene arbeit), a verés és niellozás. Az öntési módot először alkalmazták a XVI. században Németországban, Italiában. Az öntött példányt különösen a német művészek öntés után dolgozták ki gondosabban. Anyagúi az öntéshez vöröses sárga érczet használtak, ezt az érczvegyűléket harangéreznek nevezték, majd rezet és horganyt is alkalmaztak ; de idővel ez az érczvegyűlék sokféleképen változott. A XV. század művészei ólmot is használtak az öntéshez, melyet előbb megtisztítottak , s hogy tartóssabbá tegyék kevés czinnt is kevertek közé ; az ólomnak az az előnye volt, hogy abba a legélesebben lehetett a mintákat kiönteni. Aranyat és ezüstöt ez időben kevésbé alkalmaztak a fémerek készítésénél, mert a nemes érezek ez időben ritkák és drágák voltak. A másfél századig tartó török rabság nyomasztó helyzetét legsanyarúbban érezte hazánk, s annak főleg töröklakta vidékei. Az általános szolgaság alól való felszabadúlás reménye akkor tölté el a nemzetet, midőn 1683. September 12-én Bécs alatt megtöretett a félhold hatalma. Bécs visszafoglalása után Magyarországba tétettek át a hadműveletek, nemzet és fejedelem mondhatni közös erőfeszítésre határozta el magát. A nemzet egy időre szinte feledni látszott az alkotmány ellen folytonos harezot viselő uralkodóházzal való létérti küzdelmet, Lipót is erélyesen neki látott a háborúnak, szövetségesek után nézett : mindkét részről főczélúl tekintették a törökök kiűzését. Bécs visszafoglalását követte rövid idő múlva Esztergomé (1683. okt. 21.); egy év múlva Visegrád, Vácz, Szentendre, Pest, megostromol tátott Buda is, bár ekkor még sikertelenül ; a következő évben Érsekújvár, s mikor egy évre rá 1686. sept. 2-án a főváros is bevétetett; hódoltak meg egymás után a török kezén levő többi városok és várak.