Századok – 1884

Értekezések - Dr. TERGINA GYULA: Buda visszavételének emlékérmei - I. közl. 594

BUDA VISSZAVÉTELÉNEK EMLÉKÉRMEI. — 1Ö86. SEPT. 2. — első közlemény. A főváros hazafias érzületű és lelkes közönsége méltóan akarja megünnepelni azon nagy nap kétszázados évfordulóját, melyen az ország fővárosa Buda kétszázad előtt a töröktől visszafoglaltatott. S hogy e nemzeti ünnepnek maradandó emléke is legyen : a főváros egyúttal gondoskodik a Buda visszavételére vonatkozó történeti anyagnak egybegyűjtéséről és kiadásáról is, minek ezélja leend a hazai történet fontos és nagy követelményű mozzanatát kellő világításba helyezni. E körülmény indított arra engem is, hogy a nagy történeti anyagnak egy csekély s nem épen érdektelen részét össszehordjam, midőn ez alkalomból azon emlékérmeket gyűjtém össze s ismertetem, melyek épen e nagy esemény megörökítésére verettek. Ez érmek valóban »érczbe vésett« történetét képezik a nagy nemzeti eseménynek s nem csupán az ország szívének — Budának — visszafoglalását, hanem annak aprólékos körülményeit is tartalmazzák s egyúttal a kor nevezetesebb eseményeiről s szereplőiről is megemlékeznek ; úgy, hogy azokból nem épen csak a jelzett momentumot értjük meg, hauem azon idők műveltségi állapotairól is hű képet nyerünk. Az alábbiakban tehát Buda visszavételének történetét vázolom, mennyire ez a fenmaradt emlékérmekből összeállítható. A medailleur művészet, melynek kifeljlődésére ez ókori görög római vésetű érmek és medaillonok szolgáltak előképekűl önálló művészeti ággá fejlődött, s főleg a XV. és XVI. században hozott létre szépet s műbecscsel bírót, midőn a jeles festők, szobrászok és ötvösök tisztes serege foglalkozott e művészeti ággal, kifejlődését elősegíté a festők és szobrászok ama szokása, melylyel a lefestendő portrait előbb fémer alakjában viaszba mintázták le, hogy így az előttök lévő minta után dolgozhassanak ; s hogy azt maradandóvá tegyék később a mintákat a könnyen elromló viasz helyett a tartó-