Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZALAY JÓZSEF: Az 1863-iki hadviselés és irodalma - I. közl. 561

Í',8 IRODALMA. 575 sem rosz, midőn a következő lapon így nyilatkozik: »Sobjeski minden diadalai mellett is mint vezér jelentéktelen volt.« A 111-ik lapon ezt találjuk »a királyból (t. i. a fölmentő csata titán) teljesen eltűnt a hadvezér s minden tekintet, melylyel az tartozik. Nem maradt egyéb, mint a birtokra és zsámányra vágyó polyák, dicsőségének hiú hirdetője, a kinek »ex tentoriis magúi vezirii« kellett tetteit a bámúló Európának hírűi adni.« — Elfogúltsága azonban nemcsak ily nyilatkozatokban nyilvánúl, hanem a dolog lényegére is kiterjed. Minden törekvése odairányúl, hogy a lengyel hadat, »a drágán és készpénzen megfizetett lengyel segélyt« (a mihez elfelejti azon magyarázatot adni, hogy ezt ép úgy a pápa fizette, mint magának Lipótnak hadait is) mint érték nélkülit tűntesse föl. A fölmentő csata leírásában is kevéssé méltatja a lengyel csapatokat, habár saját előadásából is kitűnik, hogy az ütközetet csakis a. lengyelek erősebb föllépése döntötte el. íme ezek a névtelen katonai író jó és rosz tulajdonai. Az utóbbiak kétségkívül oly nagyok, hogy dolgozatát mint történeti művet, nem tekinthetjük a kellő színvonalon állónak. Mindazáltal ha nagyobb történelmi iskolázottságra tesz szert s enged elfogúltságából, jót nyújthat az ő nagyobb hadtörténeti tanúlmányábau. Hátra van még három »földolgozott« munka : Hiederé, Thürheimé és Toi felé. Ezek egyike sem áll azon a színvonalon, hogy vele behatóbban foglalkozni érdemes volna, egyik is, másik is egyszerűen dilettáns munka s hogy róluk egyáltalában megemlékezünk, azt csak azért tesszük, mert az ily nagyobb terjedelmű munkákkal némileg kötelessége a kritikának foglalkozni, hogy hely őket az irodalomban megállapítsa. Szerzők közös jellemvonása az írói gyakorlatlanság (bár Rieder már egyéb műveket is követettel), a másod-harmad kézből való dolgozás, a forrásoknak minden lehető és lehetetlen helyen keresése -- természetesen csak ott nem, ahol azoknak a dolog természete szerint lenniök kell. A legconfususabb mű Rieder Sobjeskije. Ennek előadása jobban hasonlít pipaszó melletti beszélgetéshez, mint történeti munka előadásához. Az elbeszélés menetéből minden untalan kizökken s most a chinaiak vallásáról, majd a madarak erkölcseiről sző közbe tudósításokat. Fölfogásának ismertetésére elég