Századok – 1884

Értekezések - Dr. BALLAGI ALADÁR: Határőrvidék és legújabb monographusa 52

56 A HATÁRŐRVIDÉK némely részében állandóan nyilván tartották, hogy »nach der Provinzial Eintheilung« hová tartozik, melyik vármegyébe ? Igaz ugyan, bogy a katonai kormány a magyar szent korona joghatóságának rovására, a Határőrvidék területén nemcsak a merőben katonai ügyeket, hanem a politikai igazgatást, közgazdaság és törvénykezést is a maga kezébe vette, s nem a törvényes magyar rendszer, hanem mindezekben az osztrák systema behozatalával gyakorolt törvényhatóságot : de nem szabad felednünk, hogy ez mint állandó sérelem szerepel 1578 óta valamennyi országgyűlésünkön, s a központi hatalom mindenkor elismerte a sérelmek jogosultságát. Időnként orvosolni is kívánta a sérelmeket. 1593-ban (Art. 20) a horvát bán kezébe adatott a Határőrvidék katonai főparancsnoksága — igaz, hogy csak papiroson, bár 1608. s 1609-ben e törvény legfelsőbb helyen ujabb megerősítést nyert. 1635-ben (Art. 39.) a Határőrvidék összes tisztikara a, honi törvény alá vettetett, 1647-ben (Art. 56.) törvénykezési tekintetben az egész Határőrvidék az alkotmányos megyei közegek s az országos törvények hatósága alá rendeltetett. 1703-ban Lipót elrendelte, hogy a Határőrvidék »a királyságba s a báni-fenhatóság alá jure postliminii ismét visszakebleztessék.« III. Károly, Mária Terézia s utódai alatt minden országgyűlés sérelem gyanánt hozta fel a Végvidék elszakítását. A központi kormány orvoslást ígért, de a puszta szónál maradt annyira, hogy a végvidékek katonai intézményének positiv kifejlesztése épen 1703-ban, az említett Leopoldianum Diploma kiadása évében veszi kezdetét, s folytonosan halad előbbre, épen azon időszakban midőn a visszakeblezésre vonatkozó ünnepélyes ígéretek legjavában járták, s mindenkor törvényekkel erősíttettek. Végre 1807-ben a Gränzgrundgesetz megalkotásával czélját, éri a központi kormány, amennyiben az új szervezet a Felség legfőbb tulajdonjoga (jus dominii altum et eminens) alapján készíttetik. E szervezés egyenesen oda irányul, hogy a katonai czélokra alkotmányos országokból okkupált részeket elszakítsa az anyaországtól s a katonai hatóságot törvényhozó és végrehajtó absolut hatalommal ruházza fel. A katonaság pusztán végrehajtó hatalmi körével nem érve be, uralkodó hatalommá tolta fel magát azon a földön, hol feladata eredetileg csak az volt, hogy az ország területi épségét a máimeglevő honvédelmi elemek czélszerű vezetésével védelmezze. De azért e században tartott diétáinkon az alkotmányos tehetetlenség állhatatosan küzködik a katonai vasmarokkal, s van is legalább annyi eredménye, hogy a királyságból kikeblezett *) Benigni : Slat. Skizze der Siehenlürg. Militär- Gränse. Hermatinstadt, 1816, S. 107—147.