Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Történeti repertorium a hazai hírlapokból összeállítja id. Szinnyey József - 551

TÁRCZA. 551 regest,rumnak töredékét, melynek gazdag adatait kimerítő és bő jegyzetek magyarázzák. Következik a haluczi román templom leírása Sándorfi Nándortól. A rövid közlemények közt a Palóezy-féle szaru leírását olvassuk. A füzetet apróbb közlések zárják be. — A MAGYAR SIÓN áprilisi füzete a Monumeuta Vatieana bevezetésének egy részletét közli Fraknói Vilmos tollából: »Szálkái László esztergomi érsek és a cseh utraquisták« czim alatt, természetesen eddig épen nem ismert adatok alapján. Az irodalmi rovat Chantelauue R. franczia történetírónak XVIl-ik Lajostól írt munkáját ismerteti. — A KERESZTÉN Y MAGVETŐ Il-ik füzete I. Rákóczi György korához szolgáltat érdekes adatokat. A zsidózók kiirtása után néhány főúr az unitárius jobbágyokat s alsóbbrangú népet kezdte üldözni : ezek közül kettő, Nagy Pál és Dániel János ellen folyamodást adtak be az országgyűlésre (valószínűleg 1640). Koncz József a muzsnai reformátusok s unitáriusok viszályához mutat be három érdekes levelet. — A MAGYAR NYELVŐR V-ik fűzetébem Deák Farkas közöl néhány érdekes nyelvtörténeti apróságot, melyeket régi levelekből gyűjtött össze. — A REVUE DES ETUDES JUIVES VIII-ik kötetében (f. évi 1-sö f.) Kayserling »Richelieu Buxtorf pére et fils Jacob Roman« czimű értekezésében Buxtorf egyik levele alapján egy érdekes erdélyi történeti adatot közöl. Tudva van ugyanis, hogy az erdélyi fejedelmeknek gyakran zsidó udvari orvosaik voltak, kiket Konstantinápolyból hívtak meg. Egy ilyen zsidó orvos volt I. Rákóczy Gy. udvarában Leo vagy Arié Yehuda Siaa-Nasreddin ki a fejedelem hívására 1639. körül ment Konstantinápolyból Erdélybe s itt áttért a keresztyén vallásra. Kayserling idézi Buxtorf 1641. aug. 11-én Hottingerhez írott leveléből: »de hoc (Siaa Leo) audivi ilium palam in Transilvania christianum religionem amplexum esse, ibique medicum agere in aula principis.« TÖRTÉNETI REPERTÓRIUM, ÖSSZEÁLLÍTVA A HAZAI HÍRLAPOKBÓL. 1884. MÁJUS. Bács-Bodrogmegyei történelmi társulat alapszabályai. Schmausz-Endre, elnök ; dr. Margulit Ede, titkár. Bácska 38. sz. Barbaruk az antique művészetben. Magy. és a. Nagyvilág 17. 18. sz. rajzokkal. »Beuke István Zwingli Ulrik élete és a helvét reformatio niegala-