Századok – 1884

Értekezések - BALÁSSY FERENCZ: Válasz Kandra Kabosnak a zsombolyi főesperesség stb. kérdésében - I. közl. 543

TÁRCZA. 549 egri káptalannak az ő előde által elfoglalt vagy elidegenített birtokait visszaadja, Szerencset, melyben a visszaadott birtokoknak egy re'sze feküdt, szinte paroeldá-n&k nevezi.1 ) Már pedig iróink a parochia kitételt úgy értelmezik, hogy az tulajdonképeni megyét, provinciát vagyis polgári megyét, nem várispánságot, jelent. 3. Tamás esztergáim érsek 1317-ben visszaítélvén az egri kápta­lannak az egri püspökök által elfoglalt birtokait és tizedeit, ezen ítélet­levélben világosan megnevezi Szerencset, mint vármegyét, comitatnst, meg­említvén némely helyeket, melyek Szerencsben, mint comitcitusban, estek2 ). Minthogy ezek szerint Szerencs egyik oklevélben parochiá-nak, a másikban comitatus-nak van nevezve : alig lehet annak egykori megyei­ségét kétségbe hozni. Ugyanazért Podhradczky József, Tamás eszter­gomi érsek oklevelére hivatkozva, azt írja, hogy Szerencs a XIV. század­ban még különálló vármegyét képezett8). Mi ugyan nem írjuk alá Podliradczkynak ezen állítását ; mert vélekedésünk szerint Szerencs hamarább, a XIII. század elején, vagy pedig a XII. század végén, egye­sülhetett Zemplénnel ; de azért megemlítjük azt, mint Szerencs megyeisége mellett felhozható véleményt. Es habár egyesítetett is Szerencs Zemplénnel, annak előbbi neve még azután is sokáig fennmaradt, és használtatott : innét magyarázható, hogy Tamás esztergomi érsek Szerencset 1317-ben, mikor az már régen egyesült Zemplénnel, még a régi felosztás és stylus szerint, és régi nevén, megyénele, comitatus-níÚL nevezte. Még csak azt jegyezzük meg, hogy habár egyesült is Szerencs Zemplénnel, azért a Szerencs területén fekvő zombori főesperesség nem szűnt azonnal meg, hanem fennmaradt a XIV. század közepe tájáig, s akkor olvadt egészen bele Zemplénbe és szűnt meg régi neve. E felhozott adatok, ha talán nem mutatják is annyira ki Szerencs­nek egykori autonómiáját vagy különálló megyeiségét, amint azt t. ellen­felem követelni látszik : annyit mégis jelentenek, hogy Szerencs Zemplén-J) .... inuenimus et dictum praedecessorem nostrum aliénasse in Paroclda Scenemeth (Sceremeh) villas Bezegli, Hidreg, (Hidveg) et Szanthó vsque fluuium Aranos. Fejér Cod. Dipl. V. : II. 304 1. Bezegli ma nines meg. Ilidvég, ma Sajó-Hidvég, ott van ma is a szerencsi járásban, Szánthó ma Abaújban van a gönczi járásban, a mi azt mutatja, hogy Szerencs egykor a mai Abaújnak egy részét is magában foglalta. 2) . . . décimas quarumdam villarum in Comitatibus Vjuar, Borsod, Vng, et Zevempeli habitarum etc. S alább : . . Ac in Comitatu Zerempch décimas villarum, Pyud, Keresztura, Kisfalud, Zegey, et Ker-Bennye voca­tarum, cum aliis villis ad eundem Comitalum pertinentibus vsque fluuium Aranyus, qui alio nomine Mezespatak apellatur. Fejér Cod. Dipl. VIII: 11. 681. és 82. 1. 8) Béla; király Névtelen .Jegyzőjének idejekora és hitelessége. Budán, 1861. 213. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom